A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon
A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON 133 13. Néhány világi tanítónak, vagy még világi, de papi pályára készülő magistermek a nevét is feljegyezték a historikusok 22 . Minthogy a jezsuitáknak nem sikerült a poétikai és rhetorikai osztályokat kifejleszteni, ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy a református iskolában ugyanezek az osztályok megszűnjenek. Az újabb — most már csak a református iskola ellen szervezett — támadások azonban sorra meghiúsultak. 1722-ben még egy újabb támadást szerveztek a kollégium birtokainak megszerzéséért, de sikertelen volt ez az akció is 23 . 1711-től 1773-ig, a jezsuiták a rendet feloszlató pápai rendelkezésig viszonylagos nyugalomban, zavartalanul működtek Sárospatakon. A református iskola, annak birtokai, épületei ellen indított többrendbeli agresszív fellépésük miatt népszerűtlenné váltak, s az utódoknak mindent meg kellett tenniük, hogy önmaguk vagy talán az egész katolikus egyház iránt megrendült bizalmat valamelyest helyreállítsák. Az eszközökben nem válogató jezsuita ellenreformáció itt is az ellenkezőjére fordult. A kicsiny iskolaváros lakóinak száma egy 1749-es Canonica Visitatio adatai szerint mindössze 1210 lélek, s ebből 816 református. Az összlakosságnak tehát több mint kétharmada megőrizte protestáns vallását, minden jezsuita praktika ellenére 24 . 1772-ben 677 katolikust, 1231 kálvinistát, 18 luteránust és 43 zsidót számláltak Patakom 25 . Az arány tehát még két évtized múltán sem változott. A jezsuiták tehát sohasem tudtak komoly eredményeket elérni. Népszerűtlenségüknek több jelét fedezhettük fel. 1762-ben, mint alább látni fogjuk, iskolai törvényekkel kellett szabályozniuk a betlehemezést és a májusfa-állítást, mert mindkét gyakorlat ellenkezést szült a kálvinisták körében. Az alább többször idézett diáriumban 20 jónéhányszor találkoztunk a historikus elégedetlenségével, amiért nagyon kevesen jártak misére, s nagyon gyakran, még nagy ünnepeken sem áldozott senki az iskolai ifjúságon kívül. A tanulók alacsony számát ez a népszerűtlenség okozta, de egészen bizonyosan más okai is voltak. Patakhoz mintegy 15 kilométerre fekvő Sátoraljaújhelyen a pálosok nyitottak iskolát. Kassa távolabb fekszik ugyan, de híre messze földről csalta a jó pedagógiai módszerrel tanító jezsuiták iskolájába a katolikus nemesek fiait, így természetes, hogy egy nagy hírű jezsuita iskola szomszédságában, egy közvetlen közel fekvő pálos iskola mellett, kálvinista közegben nem sok jövője volt a Patakon népszerűtlen jezsuiták iskolájának, pedig ők mindent megtettek feladatuk sikere érdekében 27 . Az iskolai színjátszás A XVI. század végétől a katolikus egyház mindent megtett az ellenreformáció sikeréért. A tridenti zsinat rendezte az európai katolicizmus helyzetét. A XVI. század végétől a jezsuiták a magyar városokban egymás után alapították a missziós feladatokat is betöltő iskoláikat. Nagyszombat, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Turóc és Selye házainak XVI. század végi megalapítása után a XVII. században sorra hozzák létre missziójukat, majd kollégiumaikat és iskoláikat 28 . A jezsuiták iskoláikat alaposan felszerelték, pedagógiai módszerüket a kor színvonalának megfelelően kidolgozták,
