A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: A királyi halászóvizek Árpád-kor végi felügyelői, a vízóvók

A KTRÁLYI HALÁSZÓVIZEK FELÜGYELŐI 125 Vízóvóink latin neve is segít megismerni munkájukat. Míg a királyi uradalmak erdőóvóit mindig custodes-nak, tehát őröknek nevezik a korabeli oklevelek, addig vízóvóinkat következetesen exploratores-hént emlegetik. Feladatuk ezek szerint a halászóvizek felderítésére, tehát felkutatására, megismerésére, kipróbálására, figyelésére, felügyeletére is kiterjedhetett. Éspedig halászóvizekről lévén szó, nyilván nemcsak a vizek védelme, hanem a halállomány figyelése és őrzése, az orvhalászat megakadályozása és talán a királyi halászok, a hallal adózó királyi szolgálónépek munkájának felügyelete, a halászat irányítása is hatáskörükbe tartozhatott. Hogy vízóvóink a halászattal szoros kapcsolatban álltak, sőt Böjté maga is eredetileg halászember lehetett, arra — úgy vélem — a neve is utal. A korai középkorban a személyeket gyakran jellemző tulajdonságukról, a kézműveseket, szolgálónépeket foglalkozásukról nevezték, vagy foglalkozásukkal kapcsolatos neveket kaptak. Jó példákat nyújt erre a tihanyi apátság népeinek 1211. évi összeírása. Lássuk ebben a Bács megyei Besenyő falu halászainak névszerinti felsorolását: „Isti sünt piscatores: filius Bodor, Cuche; filii Syguer, Buhte, Botos; filius Euuen, Silleu; filii Hecu, Tenke, Hede"

18

. A felsorolt nevek némelyikéből már a Magyar Oklevél-szótár is megállapította, hogy hal-név: Syguer = sügér, Euuen = őn és a Silleu = süllő 19

. A számunkra ismerős Buhte = Böjté név, amely az általunk vizsgált oklevelekben a halászóvizek őrzőjét, a halászok felügyelőjét jelölte, a tihanyi apátság birtokán egy halász neve volt. Ez a találkozás aligha véletlen. A két XIII. századi ember személyében a neve közös és foglalkozásának tárgya a hal. Vajon lehet-e összefüggés a Böjté név és a halak között? Úgy vélem, igen: a Böjté név, böjt szavunk és a hálák között kell valamilyen nyelvi összefüggésnek lennie 20

. De hátravan még, hogy a vízóvók társadalmi helyzetét, a XIII. század végi, XIV. század eleji feudális társadalomiban elfoglalt helyét vizsgáljuk. Böjté vízóvónak ,,ob merita servicioruim" adományozta a király Kovácsi birtokot. Ezek szerint már hosszabb idő óta szolgálta a királyt, éspedig valószínűleg előbb mint halász, majd mint vízóvó, azaz mint a királyi halászóvizek gondviselője és a királyi halászok felügyelője. Feltehetőleg a királyi halász szolgálónépek sorából került ki. Mint vízóvó talán a királyi halászok főnöke is lőtt, de mindenképpen valamiféle vezető, főember a királyi szolgálónépek egyik csoportjában; erre éppen a birtokadományozás ténye utal, hiszen a szolgálónépek tagjai közül kevesen kerülhettek a király olyan közelségébe, hogy az személy szerint megismerje, megkedvelje és szolgáló helyzetükből kiemelve őket, birtokot adományozzon nekik. Böjite ezek szerint valószínűleg valamelyik királyi vár (Gömör?), vagy királyi udvarház (Görgő?) körül elterülő királyi halászóvizek felügyelője lehetett, akinek korábban talán a halászok falujában volt telke és háza. A birtoíkadományozás folytán ő és családja kivételes helyzetbe került. Ha nem ölik meg Böjtét és családja meg tud kapaszkodni Kovácsi birtokon, akkor a birtokos [nemesek sorába emelkedhetett volna. Minthogy azonban őt meggyilkolták, családja pedig elmenekült Kovácsiból (talán vissza a királyi halászó szolgálónépeik valamelyik falujába), utódai mint királyi kondicionáriusok jelentkeznek az 1348. évi periratban. így Böjté vízóvó