A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

A DIÓSGYŐRI PÁLOS KOLOSTOR 111 man Ottó Múzeum legutóbbi évkönyvében megjelent egyik tanulmány hívta fel a figyelmet olyan összefüggések lehetőségének kutatására, amelyekkel eddig nem foglalkoztak és amelyek az ércbányák és vastermelőhelyeik, valamint a pálos kolostorok közelségén, esetleges kölcsönhatásán alapulnak

96

. A hivatkozott tanulmány 10 pálos kolostor vonatkozásában említi az összefüggés lehetőségét. Megóvást és felhasználási javaslatok Az ismertetett műemlékkel és hajdani tartozékaival részletesen foglalkozik a Miskolci Tervező Vállalat által 54/22-2962. törzsszám alatt készített beépítési terv és a Miskolc III., Diósgyőr—Ma j lát 564 lakás beruházási programja is

97

. Mindkettő ügyében állást foglalt az Országos Műemléki Felügyelőség is, s a hatósági előírások, valamint a lehetőségek figyelembevételével az alábbi elgondolások érvényre juttatása lett megtervezve. A létesítendő imagasházsor bővített ívével megkerüli a történelmi épületkomplexumot és annak bemutatását a mindkét oldalon tervezett útvonalak felől és zöld környezetben lehetővé teszi, egyben a Baráthegyi pálos pincével és présházzal gyalogúttal is összeköti. A jelenleg műemlékjellegűként nyilvántartott Hegyalja u. 2. és Erdész u. 4. (volt 6.) számú épületeknek, mint a XVIII. századi kolostor és majorsága maradványainak műemlékké nyilvánítását az illetékes miniszterek elé terjesztik és egyúttal a kolostor déli szárnyának maradványait — amelyek az 1939-ben ráépített lakóépületben (és feltehetőleg előtte is) fellelhetők és a földben rejlő falmaradványokat a Hegyalja u. 2. szerves tartozékaként ugyancsak védelemben fogják részesíteni; hasonlóképpen a még fennálló többi barokk majorsági épületet és a kerítésfalakat is. A XVIII. századi térképek és a kerítésfalak alapján a 'kolostor és majorsága területét műemléki környezetként védelemben kívánják részesíteni. Az épületek hasznosításánál az új lakónegyed és az idegenforgalom igényei jönnének számításba. A kolostor 1939-ben lebontott szárnyai helyén a falmaradványok bemutatásával célszerűen — a műemlélki elveknek megfelelően megoldott —, a régi tömeget rekonstruáló épület készülhetne, csatlakoztatva a fennmaradt épületrészhez, Az épületben művelődési otthont, klubot, könyvtárat lehetne elhelyezni, hasznosítva a régi pincéket is. Megfelelő, esetleg az előbbiekhez kapcsolódó — a 'későbbiekben részletezett — rendeltetést lehetne adni az Erdész u. 4. sz. alatti épületnek is. A Baráthegyalja u. 24. sz. alatti volt pálos présházat és a barát-pincét, valamint a Hegyalja u. 27. szám alatti volt fogadót, továbbá a Hegyalja u. 53. szám alatti malmot idegenforgalmi és vendéglátóipari felhasználásba lehetne bevonni. A kolostor — meglevő kerítésfalakon belüli — területe különleges kertészeti kialakítást kapna, s a meglevő faállomány segítségével fokozott esztétikai igénnyel alakítanák ki ezt a zöldterületet, hogy a műemlékek és a régészeti anyag bemutatásához megfelelő keretet adjon. A jelenleg meglevő diósgyőri pálos építménymaradványok helyszínrajzát és a térbeli arányokat is kifejező vázlatot 17. képünk ábrázolja. A diósgyőri várhoz való