A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
A DIÓSGYŐRI PÁLOS KOLOSTOR 109 alexandriai Szent Katalin vér tanúságának jelvényével — a szöges kerékkel és a pálmaággal —, balra pedig valószínűleg Szent Luciát, aki bal kezében egy csészét tart, melyben kiszúrt szemeit hordja. A Madonna alakja van a legjobban megrongálódva, a mellétől felfelé terjedő rész teljesen hiányzik. A ruha és a köpeny redőzetei kifejezően ráncoltak, részletekben kidolgozottak. A kisded Jézust meztelenül ábrázolta a művész. Nagyszerű a gyermeki test arányainak ábrázolása, a gyermek épen maradt bal combja. A Madonna bal kezével fogja a gyermek bal lábát, a jobb kezével átölelte a kis testet. Sajnos, csak az ujjak maradtak meg, de azok finoman elrendezettek. Sajnos, a két mellékalak lába is hiányzik a dombormű alsó és felső részével együtt, arcuk is le van törve, de állásuk, tartásuk, ruházatuk és atributumaik kifejezőök. A részletek igen gondosan ki vannak dolgozva. A püspöki címer fennmaradt részletei Mária lábai alatt, a keret profilján és a italapzaton láthatók. A címernek szinte csak a rajzolata látszik, de épebb a címert tartó két angyal, különösen a bal oldali angyal törzse és szárnyai. A szárnyak különös gondossággal vannak kidolgozva. A jobb oldali angyalból csak az ugyancsak nagy gondossággal kidolgozott szárnyak maradtak meg. A vita teljesen megnyugtató eldöntését segíthetné elő az, ha a kívánatos és tervezett régészeti feltárás során, vagy a korai templom helyén, vagy a XVIII. században is működött kápolna környezetének kutatása során újabb töredékeik kerülnének elő. A gótikus magyar faszobrászat egyik legremekebb alkotása — az 1480—1490 között készült — másik „Diósgyőri Madonna", mely az 1950es években került elő a diósgyőri plébániáról, barokk koronákkal és díszítményekkel kiegészített és átmázolt formában (15. kép) 92 . A letisztított, eredeti formájába visszaállított és restaurált Madonna-szobrot most a diósgyőri plébániatemplomban őrzik (16. kép) í);> '. Ez a 133 centiméter magas, hársfából faragott szobor is egyik tanúsága a pálosok nagy Mária-tiszteletének. A miskolci Herman Ottó Múzeumban a kolostorból származó (állítólag XVII. századi?) két faszobrot és faragott templompadot őriznek 94 . Szerzők a szobrok XVII. századi eredetét kétségesnek tartják, hiszen a kolostor a XVII. században romos állapotban és lakatlan volt, viszont nem kizárt az, hogy a Leszih Andor volt múzeumigazgató által XVII. századinak minősített szobrok máshonnan kerültek a XVIII. századi újjáépítés után a diósgyőri pálosok tulajdonába. A pálos atyák kiemelkedő szintű kódexmásolási és festési tevékenységet is folytattak; diósgyőri viszonylatban igazolja az az egri érseki levéltárban őrzött misekönyv, amelyet László mester 1394-ben a diósgyőri pálos kolostorban illusztrált Mária királynő rendeletére és a miskolci avasi templom számára 95 . Tanulmányunk korlátozott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy akár a barokk kori és feloszlatási leltározás során számbavett nagyszámú berendezést és felszerelést még részletesebben ismertessük, akár a korábbi emlékanyaggal kapcsolatban részletesebb fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Az előzőekben közölt részletekből is megállapítható azonban, hogy a középkorban létesült kolostorok nemcsak az egyházi élet sajátos centrumai, ha-
