A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó megindítja az Aquilát (1894)

Herman OTTÓ MEGINDÍTJA AZ AQUILAT (1894) HüSZTY SÁNDOR Herman Ottó 1877-ben kezdte kiadni a Természetrajzi Füzeteket. Ennek a folyóiratnak nem privilegizált helyzete — az, hogy az első természetrajzi, még pontosabban zoológiai szakfolyóirat volt — kölcsönzött különleges fontosságot, hanem szerkesztőjének személye, annak szervezői tehetsége és lázas lelkesedése kavarta fel a magyar tudományosság lomha vizeit. Bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum és a Természettudományi Társulat haladni vágyó vezetői meglátták Herman Ottóban az ígéretet, a könyörtelen kivitelezés képességét és ezért támogatták progresszív terveit. Előbbre akarta vinni a magyar tudományt, mert hitt abban, hogy művelői egyenértékűt alkothatnak a külföldiével. A Természetrajzi Füzetek elkészült számai tekintélyt szereztek a szerkesztőnek. Az anyagi bázist a Magyar Tudományos Akadémia, némely mecénás, közöttük is legáldozatosabban Semsey Andor és a Természettudományi Társulat teremtette meg. Jóllehet a Természettudományi Társulat a tudomány népszerűsítését vállalta és tette azt szóban, írásban, nem zárkózott el elméleti tudoimányos művek napvilágra segítésétől sem. Herman Ottó korában modern tudoimányos eredményeit ma már részben túlhaladta a fejlődés. Helyét a magyar tudományos élet történetében nem is ezek őrzik. Herman Ottó szervezett munkára, áldozatra vezette a kortárs tudósokat. Végtelen becsületessége, tiszta hite sokszor téríthette volna tévútra emberei kiválasztásában. De mégsem tévedett, mert egyedüli mércéje az alkotó munkaszeretet volt. Űj, társtalan emberként került a Magyar Nemzeti Múzeumba, a természetiek tárának kutatóiról akkor még csak hírből hallott. A Természetrajzi Füzetek készítése közben ismerte meg őket. Elődjeként távozott 1874-ben Horváth Géza entomológus. Herman Ottó is ennek tartotta számon a múzeumi szegénységtől elijedt orvost. De valamit mégis megsejtett benne és nem csalódott. Egyike lett Horváth Géza azoknak a keveseknek, akik a Természetrajzi Füzetek kritikus korszakában, 1876-ban is kitartottak mellette. Európa-szerte elismert heniipterológus tekintély és jóval későbben a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója lett.