A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

94 DÉNES GYÖRGY sát°

9 tehát a magyarországi templomépítészet is tükrözi. De ikerszentélyes templom még bányásztelepülésen is nyilván csak ott épülhetett, ahová olyan vidékről telepítettek bányászokat, ahol ez az építési mód hagyományos volt, tehát a tiroli—osztrák—délnémet területről, vagy a velük határos cseh bányászvidékről és ahol a bányász és a nem bányász lakosság ugyanazt a templomot használta. Minthogy az előzők során bebizonyosodott, hogy Tornaszentandrás környékén a középkorban ércbányászkodás és vastermelés folyt, a soron következő kérdés, hogy vajon milyen nemzetiségű bányászok éltek és dolgoztak a középkori Szentandráson? Királyaink birtokaikra már a kora középkorban külföldről hospeseket, vendégeket telepítettek, rendszerint valamilyen irányú termelés fellendítése érdekében. A külföldi telepeseknek privilégiumokat, többé-kevésbé előnyös jogállást biztosítottak. A vidékünkkel szomszédos Hernád-völgybe legkésőbb a XII. század folyamán tíz német Ziospesfalut telepített a király.

60 A Bódva mellékének királyi birtokaira a XII. század második felére datálható nagyobb arányú cseh h-ospestelepítés. 1221-ben Tornán említ szabadállapotú cseh hospesfiakat a Váradi Regestrum.

lu A Felső-Bódva mentén négy további hospestelepülésről van okleveles adatunk. 1348-ban, a Bódva-jobbparti Égerszög-Kovácsi faluért folyt perben, Szöllősardóból 25 telepest hallgat ki a vizsgálóbizottság tanúként, akik ,,hospites et jobagiones regy immediati", illetve ,,liberas mansiones seu lóca sessionalia in ipsa villa habentes".

62 Miután az ardói hospesek az előző évszázadra visszanyúló birtokvitára vonatkozóan tettek tanúvallomást, telepítésük legkésőbb XIII. századi. A település 1270-ben villa Hordó néven fordul elő oklevélben.

(,,i Az itteni hospesek nemzetiségére nincs okleveles utalás, de a környék szláv helynevei és különösen a szomszédos Lászó 1298. évi határjárásában előforduló g>h hangváltozás utáni helynevek (Hulboca) ismeretében

1

''

1 Szöllősardó hospeseit cseh telepeseknek véljük. A Bódva-parti Vendégi falut 1263-ban egy királyi oklevél éppen a hospes-lakta Tornával együtt emeli ki a környező települések közül, papjaik kiváltságát hangsúlyozva (megtarthatták maguknak a tizedet).

0

^ Vendégi neve már önmagában is egyértelműen bizonyítja, hogy a település külföldről érkezett királyi vendégek, hospesek földje volt. Ezt megerősíti papjainak kiváltságos helyzete is, ami szintén privilegizált telepes-falura utal. Vendégi hospes-település voltát egy évszázaddal későbbi oklevél kifejezetten is rögzíti, amely 1354—60-ban „hospites villarum regalium Ordou et Wendegy"-rol ír.'" A vele együtt említett Ordou, a Bódvavendégivel közvetlenül szomszédos Hidvégardóval azonos, amelynek hospeseiről későbbi oklevélben is szó esik. 1428-ban egy Szentandrás közeli erdőben, Kőszeg és Lenke határán történt gyilkosság kivizsgálása kapcsán tíz falu lakóit hallgatják ki tanúként, feltüntetve minden tanú jogállását is. Így rögzíti az okirat, hogy a Hidvégardóról kihallgatott tíz tanú, ugyanúgy mint a Szentandrásról kihallgatott három tanú „ignobiles et hospites".™