A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÓDVÁTÖL KELETRE 85 erdőuradalom, a későbbi tornai erdőispánság szolgálónépei dolgoztak itt, ugyanúgy, mint az uradalom központját körülvevő többi szolgálónép-település: Udvarnok, Méhész, Szekeres (a későbbi Szepsi), a Dernő melletti Kovácsi vagy Kovácsvágása és talán még az erdőispánság peremén fekvő, később Égerszög néven szereplő Kovácsi népei is; bár ez utóbbi elég távol esik az uradalom központjától, de ha a vele közvetlenül szomszédos Szöllősardó lakói a tornai uradalomnak teljesítettek erdőóvó szolgálatot, akkor Égerszög-Kovácsi szolgálónépei is termelhettek vasat ugyanannak az uradalomnak.

1

^ A két Bódva-balparti Kovácsi mellett az érces hegyláb több más középkori településneve is több-kevesebb valószínűséggel bányászatra és vastermelésre utal. Szentandrás nevével a már említett 1283. évi határjárást rögzítő oklevélben találkozunk először. Mint a középkorban a szentek nevét viselő helységek általában, saját templomának védőszentjéről kapta nevét. A templomnak tehát a falu e néven történt első említése előtt kellett épülnie. A ma is fennálló, kettős apszissal záruló épületnek a diadalívtől keletre húzódó, román stílusú szentélye valószínűleg XII. századi. A szélesebb templomhajó 1. kép. Korahinsky kisatlasza Torna megyei lapjának részlete. Szentandrástól keletre K(is) Kovácsi. Szentjakabtól északra N(agy) Kovácsi pusztákat tünteti fel a térkép