A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODÓ Sándor: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz

ADATOK A MISKOLCI A VASI TEMPLOM KÁPOLNÁIHOZ 77 A két kapu tagozott béllettel fordult a zár belső tér — a valószínű Mihály arkangyal kápolna — felé. A külső későgótikus kapuról semmi közelebbit nem tudunk, pusztulásának ideje is ismeretlen. A ma meglevő északi cinterem építéséről az avasi református egyház jegyzőkönyvei számolnak be. A feljegyzésekből derül ki, hogy 1816-ban ,, . . . minek utánna Ekklesiánk Ó Temploma meg romladozott Czin teremje megépítése meg határoztatott", az építési anyagok összehordására ökröket, szekeret vettek, s béreseket fogadtak. Ekkor intézkedtek a templom ,,Czinteremjéhez meg kívántató két faragott szürke jóféle kövekből készítendő Ajtófeleknek, s' két Góthusi Formájú ablakoknak" megrendeléséről Katzesberger János miskolci kőfaragótól.

11 Az északi kapu egykori párjának helyén ma megtalálható, keletebbre tolt tengelyű kaput, s a mellette levő két ablakot tehát 1816—1817-ben építették.

12 Ez időre utal a kapura szerelt, 1817-es évszámot őrző lakatosmunka (tolózár) is. A két kápolna továbbéléséről az előbbi jegyzőkönyvi adaton kívül csupán egyetlen okleveles adatot ismerünk, 1681-ben a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére emelt kápolnát sekrestyeként említik, amikor a templom már közel 150 éve a református egyház kezében volt. „Segrestye" -ként törik fel, s lopják el a lakosok ott raktározott javainak egy részét.

1:! A kápolnák fennállását a 19. század elején még metszetek is igazolják (8. kép). A Miskolcot a Tetemvár felől ábrázoló 1800-as Szrogh-féle rajz, majd a Prixner-féle metszet, melyek azután mintáját képezték a céh-bizonyságleveleken a 19. század végéig továbbélő metszeteknek, ábrázolják az avasi templomot is.

1

'

1 Rajzolatuk zavaros, az azonban kétségtelenül elfogadható, hogy az északi fal közepén még ekkor is ott volt a félnyeregtető alatt a két, vagy három támpilléres toldaléképítmény (az egykori Szűz Mária kápolna), valamint a két kápolnát elválasztó gótikus fal. A metszet ábrázolja az ekkor már alacsonyabb, máig barokk boltozatú egykori — feltételezett — Mihály kápolnát is. JEGYZETEK 1. Megay Géza: A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei. HOM Évk. IX. (1970). Miskolc, 1970. 129—170.; K. Kovács László: Adatok a miskolci avasi templom történetéhez. HOM Évk. XI. (1972). Miskolc, 1972. 55—70. 2. Szendrei János: Miskolc város története. III. Miskolc, 1890. 141. 3. Szendrei i. m. 150. 4. Szendrei i. m. 121., 123., 129., 130., 150., 243—244., 262—263.; K. Kovács i. m. 56. 5. L. erről bővebben K. Kovács i. m. 55. 6. K. Kovács i. m. 55—56. 7. Ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei. Bp., 1964. 18. 8. Détshy Mihály szíves közlése. 9. Vö. a 4. jegyzettel. 10. Détshy Mihály szíves közlése. 11. A miskolci avasi református egyház jegyzőkönyvei. VII. kötet. 5—6., 15—16. lap. 12. A miskolci avasi református egyház jegyzőkönyvei. VII. kötet. 5., 6., 12., 13., 14., 15., 16., 61., 62., 81., 85., 86. lapok. 13. Szendrei i. m. 534. 14. Pl. a Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Helytörténeti Gyűjteményében. Ltsz.: 53. 4592. 1.