A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODÓ Sándor: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz

ADATOK A MISKOLCI AVASI TEMPLOM KÁPOLNAIHOZ 73 tus ..." hozzáépítettséget említik, s tudunk a templomban volt oltárokról is.

9 Ezek után a későgótikus templom északi falát vegyük szemügyre. E hajófalon nincs egyetlen nagyméretű mérműves ablak sem, csupán egyetlen rózsa-ablakot találunk. Az északi fal megközelítően 35 m hosszú, rajta a nyugati sarokpillért nem számítva öt támpillér van. Ezek — ellentétben a déli hajófalat arányos szakaszokra osztó hat pillérrel — aritmikusan helyezkednek el. Egy támpillért a tervező kiiktatott, s a 2. és 4. pillér közötti 16 m-t kettéosztva az egyetlen pillért 8—8 méterre helyezte el (vö. az 1. képpel). A templom belső hajófalán ugyanakkor a tervező 5—5 m-re arányosan meghagyta a boltozatot alátámasztó féloszlopokat. Ebből kitűnik, hogy a későgótikus átépítés tervezője a templom mellé épülő kápolnákat eleve belekomponálta az egységes egészbe. Ügy vélem tehát, hogy valószínűleg helyes K. Kovács L. feltételezése, amely szerint a két kápolna az északi oldalon egymás mellett, a félnyeregtetőt tartó falvisszaugrás megközelítően 20 m-es hosszúságában helyezkedett el. Az északi falon kívül-belül nyoma van a 2—3. pillér közötti téren a templomhoz épített kápolnát a hajótesttel összekötő gótikus ajtónak. Belül az ajtótól 40 cm-re nyugatra van egy szentségtartó, melyhez hasonló szamárhátívű fülkét találunk a külső falszakaszon az ajtónyílástól 225 cm-re nyugatra (2—3. kép). Az északi hajófal, de az egész templom támpilléreit megvizsgálva kitűnik, hogy közülük egy, az északi oldal 2. számú pillére elüt a többitől (vö. 1. kép). A 2 m-re kinyúló, téglalap keresztmetszetű támpillérektől eltérően 2. kép. A Mária mennybemenetele-kápolna bejárata a templom felől. Broczkó T. felv.