A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODÓ Sándor: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz

ADATOK A MISKOLCI AVASI TEMPLOM KÁPOLNÁIHOZ BODÓ SÁNDOR K. Kovács Lászlónak az előző oldalakon közreadott dolgozata váltotta ki azt a néhány észrevételt, amelyekkel a következőkben a miskolci avasi templom történetének, egykori szerkezetének tisztázásához kívánok hozzájárulni. A templom felé forduló érdeklődés megerősödésének jele a frissen publikált két közlés,

1 melyeknek eredményeit — remélhetően — véglegesen kontrollálni fogják a tervezett régészeti-műemléki feltáró és helyreállító munkálatok. Az alábbiakban a K. Kovács L. által felvetett problémák közül a kápolnák kérdésével foglalkozom. Miskolcon a 15—16. századból több kápolnáról van tudomásunk. 1504ben János plébános ,, . . . universorum capellanorum rectorum videlicet capellarum hospitalis et altarium, in et sub ecclesia parochiali Sancti Regis Stephani" nevében kér kiváltságlevelet.

2 1507-ben pedig a Szt. István parochiális egyházban létező Mihály arkangyal, s valamennyi kápolna és oltár rektorátusáról esik szó.

3 A bennünket érdeklő két kápolna közül az oklevelek a Mihály arkangyal kápolnát 1489-ben, 1490-ben, 1500-ban és 1507-ben említik, míg a Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére emelt kápolna az írott forrásokban 1488-ban, 1489-ben, 1493-ban, 1497-ben, 1563-ban és 1593-ban szerepel.

4 Az ismert oklevelek szerint a kápolnák a Szt. István parochiális templom oldalához (ad latus) voltak építve." A kitűzött feladat e két kápolna helyének megállapítása, azonosítása volt a templom oldalán. Helyükről K. Kovács L. az északi falon futó falvisszaugrás alapján azt vallja, hogy mindkét kápolna e falszakaszon volt.

6 Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek nyílottak a két kápolnának a templom oldalához történt építésére. A gótikus templom déli hajófalát végig mélyen lenyúló nagyméretű ablakok díszítik. Itt tehát kápolnaépítés számára nem volt lehetőség. Kivételt képez a templom déli bejárata előtti tér, melynek beépítését, a déli cinterem létrejöttét ifj. Horváth B. az 1690-es és az 1792-es évek közé teszi.

7 Elképzelhető ugyan e helyen a déli cintermet megelőző gótikus Mihály-kápolna, de erre egyetlen adat, jel sem utal. Ugyancsak elképzelhető volna, hogy a kápolna a templom belső tömegében volt, mégpedig a torony csonk melletti déli oldaltérben. Itt a hajóba nyíló nagy szabad nyílás miatt keletéit elhelyezésű oltárt nem állíthattak fel, de a magasan nyíló rózsa-ablak egykor alatta állott oltárt sejttet.

8 Ellene mond azonban az, hogy a kápolnákról szóló híradások az ,, . . . ad la-