A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

K. KOVÁCS László: Adatok a miskolci avasi templom történetéhez

66 K. KOVÁCS LÁSZLÓ tiori nostre regié potestatis plenitudine et gratia speciali concedimus et presentibus elargimur, ut ipsi pretacta arma seu nobilitatis insignia a modo inantea ubique in preliis, duellis, hastiludiis, torneamentis, ac aliis excereitiis nobilibus et militaribus, necnon in sigillis, velis, annulis, cortinis, tentoriis et auleis, generaliter verő quarumlibet rerum et expeditionum generibus sub mere et sincere nobilitatis titulo ferre, gestare, omnibusque et singulis gratiis, honoribus, privilegiis, libertatibus, immunitatibus et prerogativis illis, quibus ceteri nobiles regni nostri armis utentes quomodolibet, consuetudine vei iure, freti et gavisi sünt, gaudentque et fruuntur, uti, frui et gaudere in eum valeant atque possint. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes litteras nostras secreti sigilli nostri, quo ut rex Hungarie utimur, appensione fecimus communici. Dátum Bude, in feria sexta proxima ante festum Trinitatis anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo nono (1479. június 4.), regnorum nostrorum anno Hungarie etc. vigesimo secundo, Bobemie verő undecimo.

22 De csabai Kovách István, mint korának más hasonló állású és hatalmú embere, szorgalmas vagyonszerző is volt.

2:! Vagyona gyarapodását és befolyását szolgálták házasságai is. Háromszor nősült.

2

'

1 Első felesége, sóvári Soós Anna révén jutott részekhez a Segnyey Márk egykori birtokaiban."

1 A második felesége gönyüi Gönyüy Zsófia

21

' volt, akivel ismét gyarapította birtokait.

27 A harmadik felesége pedig Berczely Tamás leánya, Ilona volt, aki később Bessenyei Mihály alnádor fiának, Györgynek a felesége lett. Csabai Kovách István tehát jeles rokonsággal rendelkezett és elég vagyonos volt ahhoz, hogy a kor felfogása szerint pl. egy kápolnát alapítson, s mint annak kegyura, azt fenntartsa. Utódait azonban, mint pl. az említett Antal unokáit: Ambrust és Pétert, már a kálvinista hitben, de ugyancsak katonai szolgálatban találjuk.

28 JEGYZETEK 1. Ez alkalommal elég, ha — helykímélés okából — csak ifj. HORVÁTH Béla: A miskolci Avas műemlékei. Bp. 1964. (A „Műemlékeink" sorozatban) című művére hivatkozunk, amely mű a 36. oldalon felsorolja az idevonatkozó fontosabb irodalmat. 2. MEGAY Géza: A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei, in HOM Évk. IX., 1970. 129—170. XXIX táblával. 3. OL. DL. 19542. — SZENDREI János: Miskolc város története. III. k. a 76. oki. a 120. és kk. 4. Vö. SZENDREI im. III. k. 76. oklevél a 121. lapon; 94. oklevél a 149. oldaltól. 5. 1483. március 6-án Miskolcon, Borsod megye hatósága előtt Koromházai ifjabb László és Gergely, valamint ez utóbbi fia, János és Ágota asszony, néhai Koromházai Gergely özvegye, most Miskolczy Péterné, a név szerint felsorolt hozzátartozóik nevében is Koromháza possessio territóriumán fekvő Zyrmahomoka föld (terra) felerészét minden tartozékával egyetemben Miklós mesternek, a miskolci parochialis egyház Szent Katalin oltára igazgatójának és csabai Kovách Istvánnak, magistro rotarum peditum regalium, 12 forintért elzálogosították. Vö.: OL. DL. 83894. 6. A 3. számú jegyzetben hivatkozott oklevélben, 1489. június 23-án János plébános azt vitatja, hogy: „.. . a város birtokában lévő egyes földek, a fő utcán lévő kőház és egy szőlő jövedelme a Szent István egyházban lévő Szent Mihály arkangyal kápolnájának az alapjához tartozik." Vö. SZENDREI im. III. k. 120.