A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Sándor: Az oszlári Holt-Tisza élővilágáról

654 TÓTH SÁNDOR elő a Holt-Tiszából. Kedveli a tavakat, mocsarakat holtágakat. Tapasztalatom szerint az oszlári Holt-Tiszában egyre csökken a száma. Ponty — Cyprinus carpio L.: Régebben nagy számban élt a Holt-Tiszában. Most csak elvétve fordul elő. Vágó csík — Cobites taenia L.: E 9—11 cm-re megnövő, igénytelen halacska, rendszerint előkerült a vízi rovarok gyűjtésekor a Holt-Tisza partszegélyéről, a sekély vízből, azonban gyakorinak nem nevezhető. Réticsík — Misgurnus fossilis L.: Jellegzetes lápi, mocsári hal, így az oszlári Holt-Tiszának is jellemző hala, bár az utóbbi időben egyre csökken a száma. Szívóssága, kis oxigénigénye lehetővé teszi, hogy átvészelje a Holt-Tisza részbeni kiszáradásait is. Általában kisebb termetű példányai kerültek elő, vízi rovarok gyűjtése közben a sekélyebb parti vízben. Azonban horogra kerültek időnként 20—25 cm-es példányai is. Törpe harcsa — Amiurus nebulosus LE SUEUR: Eredeti hazája ÉszakAmerika, onnan telepítették be hazánkba is, ahol mindenütt elterjedt, folyó- és állóvizekben egyaránt megél, igénytelen. Az oszlári Holt Tiszában is megtalálható, bár nem nagy számban. Inkább kisebb, 10—15 cm-es példányai akadtak horogra. Naphal — Lepomis gibbosus L.: Szintén Észak-Amerikából származik e szép színezetű, mintegy 15—20 cm-re megnövő hal. Mindössze egyetlen példánya került elő a Holt-Tiszából horgászat közben. Sügér — Perca fluviatilis L.: Az oszlári Holt-Tiszában számos 10—15, ritkábban 20 cm körüli példánya akadt horogra. A csukával együtt nagyon későig, sokszor egész télen át lehet horgászni. Vágó durbincs — Acerina cernua L.: E 10—15 cm nagyságú, gazdaságilag jelentéktelen halnak horgászat közben került elő néhány példánya az oszlári Holt-Tiszából, ahol nem látszik gyakorinak. KÉTÉLTŰEK — AMPHIBIA Az oszlári Holt-Tisza kétéltű faunája gazdag, mivel úgy a Holt-Tisza, mint a környezete nagyon jó élőhelyet nyújt számukra. A számos sekély, könnyen felmelegedő, dús növényzetű öböl kedvez a lárvák fejlődésének., Ugyanakkor az erdős területet kedvelő kifejlett állatok is megfelelő terepet találnak a Holt-Tiszát szegélyező fűz-ligeterdőben. Az alábbi 11 kétéltű faj és 1 változat biztos előfordulását sikerült eddig kimutatni a Holt-Tiszánál. Tarajos gőte — Triturus eristatus LAUR.: A Holt-Tisza egész területén megtalálható, de csak szórványosan, nem látszik gyakorinak. Már kora tavasszal megtalálható a vízben. 1968-ban már március elején megfigyeltem néhány példányát, horgászás közben. Pettyes gőte — Triturus vulgáris L.: Ugyancsak előfordul a Holt-Tisza minden pontján, azonban az előző fajnál jóval nagyobb számban. Tavaszi gyűjtéseim során számos szép, nászruhás példány került bele a vízi hálóba. A későbbi időszakban viszont sok lárva került elő. Vöröshasú unka — Bombina bombina L.: Az oszlári Holt-Tisza leggyakoribb kétéltű fajának látszik. Az egész területen tömegesen található. A vi-