A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODGÁL Ferenc: Újabb adatok Angyal Bandiról

614 t BODGÁL FERENC Ez a dal jóval rövidebb, mint az 1807-ből ismert kéziraté, de valamenynyi lényeges momentumot tartalmazza. Lehet, hogy lejegyzője nem emlékezett pontosan, vagy így hallotta. A dalt mindenesetre a legrégibb variánsok között kell számon tartanunk. Kutatásaink azt bizonyítják, hogy az Angyal Bandi személye köré fűződő dalok, történetek széles körben elterjedtek, a variánsok összevetése pedig a folklorizáció alapvető kérdéseire adhat választ. JEGYZETEK 1. Szántó Imre: Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedében. Egri Pedagógiai Főiskola Evkönyve II. (1956), 477—491. Dömötör Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezde. teihez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII (1969), 389—419. Dömötör Sándor: Az Angyal Bandi-nóta történeti háttere. Ethnographia LXXX. (1971), 220—248. Bodgál Ferenc: Vidróczky Marci az északmagyarországi néphagyományban és az irodalmi forrásokban. Miskolc. 1970. 2. Bodgál Ferenc: Angyal Bandi furulyája. Észak-Magyarország 1971. június 6. 3. Ugyanott. 4. Dr. Kriston Pál tulajdonában levő iratokból. 5. Dömötör: Ethnographia, 222—224. 6. A kézirat részletes feldolgozása csak a későbbiekben történik. Az adalékok kritikai elemzésére is csak ezután kerülhet sor. A kéziratban szerepel .,Fejér László nótája", valamint számtalan magyar, szlovák, cseh, cigány, német és latin nyelvű néprajzi szöveg.