A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BARTHA István: A szőlőőrzés szervezete Tállyán a XIX. század első felében

560 BARTHA ISTVÁN 2. A hazátlanok közül az 1844. évi adatok szerint 421 fő nem állandóan, tehát bizonyára csak a szőlőmunkák idején lakik a városban. Ha a táblázaton feltüntetett adatokhoz hozzágondoljuk, hogy esetleg az idénymunkák idején még a szomszéd községekből is járt át dolgozni jónéhány munkás, akkor is azt mondhatjuk, hogy általában munkaerőhiánynyal küzdöttek a termelők. Ezzel magyarázható, hogy 1844-ben a szőlőpásztoroknak engedményeket adtak az előbbi állapothoz viszonyítva. Ugyancsak ezzel magyarázható, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt igyekeztek magukhoz csalogatni a termelők. Béremelést nyíltan nem hajthattak végre, mert Zemplén megye szigorúan büntette." Ezek a rendelkezések a szőlőpásztorokra is vonatkoztak, amikor munkát vállaltak. Minden valószínűség szerint megkapták naponta kétszer a pálinkát, ebédet, és vacsorát és esetleg bort is. Ilyen esetben kosztról nem kellett gondoskodniok. Ha szakmány munkát vállalt a szőlőpásztor, segített neki az inasa is, vagy úgy, hogy ő is kapált, vagy azáltal, hogy addig ő végezte el a kerülést.

58 Nézzük meg a napszámok alakulását azoknál a munkáknál, amelyekben a szőlőpásztorok részt vehettek. 1834-ben: második kapálásnál 33 krajcár, 1835-ben 42 krajcár, 1849-ben kötözésnél 21 krajcár, igazgatásnál 21 krajcár, 24 krajcár, harmadik kapálás 39 krajcár, 42 krajcár, Szüretnél szedő 18 krajcár, 21 krajcár, 18 kr. puttonos 27 krajcár, 27 krajcár, 24 kr. ''' Az 1844. évi engedmény szerint mint láttuk az őrzésen belül munkát vállalhattak pásztorok, de az őrzésen kívül ezután sem volt szabad. Ha ezt a rendelkezést megszegték, azonnal leváltották őket.

60 Valószínűnek látszik, hogy volt olyan szokás is, hogy szüretkor megajándékozták a szőlőpásztorokat. Erre enged következtetni, hogy még a város szőlőjére elköltött kiadások között is szerepel ilyen tétel.*'

l Ezt bizonyára azért kapták, mert szüretkor igen ébernek kellett lenniök.

62 A pásztorok szüreti ellenőrzési kötelességét már az eskü is tartalmazza. Ebben a helyzetben a földesúr megbízottjaként járt el. Ez igen fontos teendő volt. Mindezek után könnyen érthető, hogy miért kellett a földesúr tisztjének jóváhagyása a pásztor megválasztásához. Pásztorinasok Már több helyen volt róluk szó. Az 1844. évi „A pásztorok kötelessége" című rendelkezés 3. pontja megszabja, ,, . . . hogy az inasok 12. Esztendőnél Kevesebb idejűek nem lehetnek . . ."

64 Ugyancsak e rendelkezés 5. pontja szerint „Pásztor inas a Gazda

6

'' fia, vagy atyafia nem lehet, átallyán fogva idegen legyen."

UG Az inas a pásztort távollétében helyettesíti, jelenlétében pedig segítségére van. Különösen szükséges volt inasok állítása akkor, ha hosszabb