A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

NÉPI SERTÉSTARTÁS FILKEHÁZÁN 509 1. kép. A kondás háza ra esett vissza a lélekszám.

23 A csökkenő tendencia jelenleg is érvényes, ami azzal magyarázható, hogy a fiatalok többsége szakmát tanul és az iparvidékeken helyezkedik el. A lakosság fő foglalkozása mindig a földművelés és állattenyésztés volt, bár a terület domborzata, klímája és talaja nem kedvez a földművelésnek. 1910-ben meghatározták a földek értékét a füzéri járásban és az egy holdra eső kataszteri tiszta jövedelem alapján a község földjei a közepes termelékenységűek közé tartoznak.

24 A földművelés mellett az állattenyésztésnek is fontos szerepe volt a község gazdálkodásában. Az állattartás a földművelést segítette igavonó állatokkal és biztosította a lakosság hús-, zsír- és tej szükségletét. A sertést főleg hizlalásra, tehát saját fogyasztásra tartották, de a nagyobb gazdák rendszeresen tenyésztettek anyakocákat is, a szaporulatot pedig eladták. Az 1895-ös állatösszeírás szerint Filkeháza 68 gazdaságában 69 sertést tartottak.

23 Itt azonban figyelembe kell venni, hogy az összeírást februárban végezték, amikor a legkevesebb az állomány, hiszen a hízókat már levágták. Ugyanakkor differenciálni kell a földterület nagysága szerint, nem lehet átlagosan egy disznót számítani gazdaságonként. Az 191 l-es összeírás már csak 21 disznót említ, bár az állattulajdonosok száma is le-