A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
DANKÓ Imre: Bodrogközi halászszótár
474 .DANKC IMRE közi szó, és a' tóbann termő gyékénynek, vagy Baranyai sásnak gyökerét jelenti, a' miben édes lév vagyon. Ezen édességet torkosságból, és pákosztos nyalánkságból a' gyermekek szopogatni szokták."® 2 Emlékezet szerint régen a darabokra vágott kotorcát csalinak is használták. Puskás L. nádgyökérnek mondja. 433 Ma már ritkán használt, alig ismert szó. KOTU, a mocsár, dágvány mélyebb, gazzal, vízi növényzettel teli része, gödre, Jó csíkászó helyek és hal vackok. Kassai J. 434 Télire kelve a halak bebújnak a kotukba, alig lehet kiverni őköt onnan. KOPISKA, KOTISKA, bunkós botocska, amivel a íarangot verik. TSz. 435 KÖLTÉS, a jég alatti halászatnál a költő léken való kihúzása a hálónak. Herman O. után TSz. 436 KÖLTÖ-LÉK, KÖLTŐ LÉK, a jég alatti halászatnál az a nagy lék, amelyiken a hálót kihúzzák. Kőtő léknek is mondják. TSz. 437 KÖLYÖK HAL, apró, kicsi, fiatal hal. Csalinak használják vagy visszadobják a vízbe. Sok helyen disznóetetésre is felhasználják. Néhol halászlé alá „ágyasnak" fogják. KÖRTELEVEL, KÖRTELEVÉL, a kárász tréfás neve. Olyan alakú, mint a körtefa levele. Bakó F. 438 Pacin. KÖ SÜLLŐ, halfajta, halnév. Tót süllőnek is nevezik. Lucioperca wolycretis/' 38 KÖSZVÉNYES SÜLLŐ, igen ritka halfajta. Chyzer K. számára egyet egy halász Sárospatakon a jég alól fogott ki. Luciperca volgensis/' 39 KÖTÉL, a szakos halászat egyik fontos kelléke. Kenderkócból sodorták, a századfordulótól kezdődően kötélverőktől vásárolták vásárokon. Ébner S. 440 Sárazsadány. KÖTÉLFEJŐ, a jég alatti halászatnál annak a halásznak a neve, aki a kötelet húzza. Herman O. 441 Tiszakarád. KÖTÉS, a jég alatti halászatnál a hálónak a kötő- vagy ajtóléken való kihúzása: költés. Herman O. 442 KÖTŐLÉK, lásd: költő-lék. Ébner S. 443 Sárazsadány. KÖTŐTŰ, a hálókötőtű általános neve. Lapos fából faragják, néhány drótból hajlítottat is lehet találni. Részeik: hegy vagy fok, szár, vég, segge vagy kihagyás. KÖVES, két jelentése van: 1. a gyalom, a nagy-vagy hosszú, az öreg háló alja, alina, amelyen a hálósúlyok függenek; 2. annak a halásznak a neve, aki a háló fölfejésénél a háló alját, alinát, köves inát, galancséros inát szedi fel; almásnak is hívják. Herman O. 444 TSz. 445 KÖVESALJ, KÖVESALJA, alin, a galancséros alsó kötél, a gyalom, öreg-, hosszú-, nagyháló része. TSz, 446 KÖVI CSÍK, a csík egyik fajtája. Nevét onnan kapta, hogy a kisebb folyók, patakok kövei alatt élt. Cobitis taenia. KÖVI HAL, a csík egyik fajtája. Kassai J. szerint: Cobitis barbatula. 447 KÖVI KÁRÁSZ, halfajta, halnév. Kassai J. szerint: Cyprinus Gibellio. 443 KÖVI PONTY, a görgőcse neve. Kassai J. 449 KÖZÖS HALÁSZÓVÍZ, az a vízterület, amelyet licitációval adtak bérbe a többet aiánló és fizető halászoknak. Bakos J. 4a0