A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

LAJOS Árpád: Mancsozás, tekézés (népi gyermekjáték)

MANCSOZÁS, TEKÉZÉS 417 ták, 6—10 fiú—lány, férfi—asszony. A játék menete L. Á. leírásával egyezik, csak az ütőket megelőző gödörbe gurítás nincs, vagyis kiásott kis gödör nem kell. (M. n. j. gy. 161. oldal.) Kazár (Nógrád m. Gyűjtők Szabó Anna és Szegetta Lenke.) Játékeszközök mancs és mancsütő. A játék ugyanaz, ebben egy külső játékos dobja fel, vagyis adja fel ütésre a fagolyót. (M. n. j. gy. 162. old.) Túra (Észak-Pest m. Gyűjtő Radnai György.) Lényeges eltérés: Egy pár játszotta csak („pásztorok"). (163. old.) Pétervására (Észak-Heves m. Gyűjtő Dénesfai Géza. E változatban a dobók egymástól 2 méterre levő körben állnak. A sor előtt 5—6 lépésre két gurító gurítja egymás felé a fagolyót, a mancsot. A dobók ezt megpróbálják a mancsbot ráhajításával elütni. Találat után ha valamelyik gurító a fagolyóval elébb ér egy körbe, helyet cserél a kör gazdájával. (163. old.) Van közlés mancsozás néven a borsodi Szentistvánból (gyűjtő: Kállai Irén), de ennek csak neve van megemlítve, így összehasonlítást nem tehetünk. (162. old.) Tekézés néven, a borsodi Kazinbarcikából (gyűjtő Petykó István) feljegyzés: két csapatban játszották. Ha az ütőcsapatnak elfogyott a botja, a két csapat helyet és szerepet cserélt. (163. old.) Teke elnevezéssel Borsodból még e feljegyzések: Mogyoróska (Hegyalja), gyűjtő Petykó István, Felsőnyárád (Szuhavölgy), gyűjtő Kaszás Erzsébet (163. old.) és Belső-Bőcs (Közép-Borsod), gyűjtő Igaz Mária (164. old.). Ugyancsak teke elnevezéssel Boldog községből (Heves m.) feljegyzés. (162. old.) A teke elnevezést szerették Nagyecseden is (Szabolcs-Szatmár). Hajdú Gyula e községből két változatot is ismertet. Vonaltól vonalig játszották a szokásos típusban, a hármas fő törvénnyel. Az egyik változatban ha valamelyik dobó botja dobáskísérlet után közel került az ellenfél, a kapók egyikéhez, az adogatóhoz, az a vonalról ráugorhatott, s balkézzel messzire eldobhatta, hogy az illető bot gazdájának szerepét nehezítse; a másik változatban (tekézés) 4—4 fő játszik. Itt már gödörbe kell a kapóknak a megszerzett tekét gurítani, hogy ezzel megelőzzék a botjáért kifutó és visszafutni iparkodó ütőt. Az ütő kifut, de ha nem reméli, hogy botját idejében visszahozhatja, beválthatja, eldobott botja mellett megállhat, s várja következő társai ütését. (163. és 164. old.) Teke Porcsalma községben (Szabolcs-Szatmár m.). Csak feljegyzés: gyűjtők Bódog István, Ungvári Tamás. (163. old.) Ugyancsak feljegyzés: Tekézés. Orosháza. (Békés m.) Gyűjtő Hajdú Gyula. (165. old.) Bővebb leírásban: Tekézés, Gyopárosfürdő. (Békés m.) Gyűjtő Hajdú Gyula. A leírás szerint ráismerünk a palóc játéktípus távoli rokonára. Az adatközlő gyermekkorában Szentleányfalván és Fakerten játszotta, Arad megyében. Eltérés: az ütők sikeres beváltás után több fával is üthettek. (164. old. A tekézésen, mancsozáson kívül más elnevezésű rokon játékok: Kuglizás (!) Boldog községben. (Heves m.) Gyűjtők Szabó János, Fábián Lajos. Idegen elnevezése ellenére lejátszása azonos a mancsozással (gurítva fel27