A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

HUSZTY Sándor : Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864-1871

34 HUSZTY SÁNDOR lés alkalmával ugyanis eléállott adatokkal az Enyedi Flórához. Néhány általánosságot felemlitve, azzal mentegetődzött, hogy a dolgozat terjedelme nem fér öszve az idő rövidségével. Az elnök erre felszólitá Pávait, nyújtaná bé dolgozatát az évkönyv számára, mire Pávai sajnálkozva kijelenté, miszerint ő ezt a dolgozatot az erdélyi múzeumnak szánván, azt ott bé is nyújtotta, s a papiros, melyről olvasott, csak előadásának tárgysorozata. — Miután nékem ezen a gyűlésen az ott jelen volt berlini királyi herbárium Assistensével Dr. Ascherson Pál barátommal avégett a dolgozat végett kellett értekeznem, amelyet a múzeum igazgató Brassai Sámuel nevében előadtam, s amelynek a Linnaeában való kinyomtatását éppen Dr. Ascherson vállalta magára, — szóba jöttek muzeumunk évkönyvei is. Dr. Ascherson, aki a magyar Flóra iránt kitűnően érdeklődik, megkért, eszközölném ki az irománycserét intézetünk s a brandenburgi füvész társulat között, kiemelvén, hogy Nagy Enyed Flóráját birni óhajtja. — Az irománycsere létrejött, a Pávai dolgozatának azonban nyoma sincsen eddig évkönyveinkben, s nem is lehet, mert ilyen dolgozatot soha sem nyújtott bé s bé sem nyújthatott, mert herbáriumát ismerve, abból Enyed Flórája nem telik ki! — Pávai állitásai a magy. orv. és term.vizsgálók gyűlési jegyzőkönyvébe is béigtatva lévén, Dr. Ascherson f. évi Január 15kén hozzám intézett levelében csodálkozását fejezi ki aziránt, hogy Nagy Enyed Flórája mégsem jelent meg! — És valóban csodálkozhatik is, mert sok az, ha valaki egy országos gyűlés alkalmát ámitásra használja fel és még a soknál is több, ha ez a valaki éppen intézetünk hivatalnoka! — Még sokkal kirivóbb Pávainak az az ámitása, amelyet ő 1866ban elkövetett. Ez az állitólagos utazása Santorin szigetére. Ugyancsak a ,Kolozsvári Közlöny' 1866ki 77dik számának újdonság! rovatában a következő czikk jelent meg: ,A tegnap utazott el hazánk jeles természetbúvára s muzeumunk fáradhatatlan szorgalmú tőre Pávai Elek a classicus szépségek hazája Göröghonba. Ez utazás a sweiczi kormány költségén fog megtörténni, czélja pedig Görögország több szigeteit, különösen pedig az újonnan keletkezett Santorin (sic! már Herodot is emlékezik róla) szigetet, mely köztudomás szerint csak a múlt évben (sic!) emelkedett ki a tengerből, geológiai tekintetben vizsgálni meg. Ez érdekes utazásban Pávainak társai lesznek a sweiczi születésű Escher, az olasz Gamberini, a franczia Dufour és a hollandi van Decken, megannyi kitűnő bajnoka az európai tudományos világnak. Az eredeti tervben Czirkassia is bele volt foglalva; de a később felállított orosz hadsereg miatt visszavonatott. Óhajtjuk hogy utazásukat a legszebb siker koronázza, hisz az eredmény közös lesz velünk is!' Nem akarok már magába az ebbe a czikkbe foglalt sületlenségekbe, amelyeket in parahthesi megjelöltem beleakadni, csak azt emelem ki, hogy az 1867ben Africa belsejében a szerecsenek által meggyilkolt van Decken már 1866ban is Africában járt — Santorinba tehát nem mehetett.