A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MISKOLCON 325 éltetni és sokan elhagyják a termet. Andrássy csak nagy üggyel-bajjal tudta ezután befejezni mondókáját. Ez a kis incidens azonban nem sokat számított. Andrássy jelölése, valamint az SZDP passzivitásba kény szerülése a korábbi várakozással ellentétben lehetővé tette, hogy egy olyan csontjavelejéig reakciós, konzervatív politikust küldjön a Nemzetgyűlésbe az állítólag „liberális" város hírében álló Miskolc, mint amilyen „díszpolgára" gr. Andrássy Gyula volt. Mindehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Andrássy Gyula személye még mindig elfogadhatóbb volt a miskolci „liberális" burzsoázia számára, mint egy Lendvai-Lehnerhez, Görgey Lászlóhoz vagy akár Lichtensteinhez hasonló kurzus-lovag, antiszemta dzsentri-tisztviselő, hogy a szociáldemokrata jelöltekről ne is beszéljünk.

44 Jegyzetek 1. Témánkra vonatkozó legfontosabb források és irodalom felsorolása tulajdonképpen csak útbaigazítás, tájékoztatás a probléma továbbgondolásához és alaposabb feltárásához. A korszakra vonatkozólag igen jól hasznosítható, rendezett levéltári anyag található a Borsod megyei Levéltárban. Különösen figyelemre méltóak ebből a szempontból: Miskolc Hj. város főisp. ir. — Ker. kormánybiztosi ált. és eln. iratok — Miskolc Zhjf. város kormánybiztosának iratai — Borsod vm. főispánjának eln. iratai — Borsod vm. és Miskolc Zhjf. város jegyzőkönyvei — Az 1920-as nemzetgyűlési választások iratai (az 1919. és 1920. évekre). Nélkülözhetetlen a korszakra vonatkozó források gazdagsága helytörténeti vonatkozásait tekintve a Hadtörténeti Levéltár ún. „fővezérségi iratai"-nak átnézése. Különösen: Vezérkari főnök iratai — Miskolci katonai körletparancsnokság iratai — A fővezérség helyzetjelentései 1919—1920. Továbbá: az Országos Levéltárban a Belügyminisztérium eln. iratok. A helyi események, politikai élet kulisszatitkainak, főbb összefüggéseinek jobb megismeréséhez, az egyes csoportok nézeteinek és a bennük résztvevő politikusok szerepének feltárásához elengedhetetlen a helyi sajtó anyagának feldolgozása is, különösen a ma már csak az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelhető időszaki, helyi relevanciájú pártsajtó tüzetes átnézése. A kutatás során átnézett legfontosabb sajtóorgánumok a következők: Magyar Jövő (A Nemzeti Szövetség helyi lapja), Reggeli Hirlap (a miskolci liberális nagypolgárság szócsöve), A Miskolci Napló (a Nemzeti Középpárthoz közel álló napilap), a Falu (a borsodi Kisgazdapárt hivatalos lapja) és az Abaúj (a Nemzeti Középpárt lapja). Ami a feldolgozásokat illeti, ott csupán néhány művet tudunk kiemelni a témára és a korszak helytörténeti vonatkozásaira; Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919—1921. Bp. Akadémiai K. 1962. (témánkra különösen: 162—176. p. és 186—193. p.) — Ruszoly József: Az első nemzetgyűlési választások előzményei. Jogtörténeti tanulmányok I. Bp. Közg. és Jogi K. 1966. 91—110. p. — Halmay B.—Leszih A.: Miskolc. Bp. 1929. — Zsedényi B.: Miskolc város szellemi élete és kultúrája. Miskolc, 1929. — Tóth P.: Az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutása és uralmának néhány sajátossága Borsodban, a román megszállás időszakában. — Borsodi Szemle. 1966. 2. sz. 62—75. p. — Tóth P.: A miskolci munkásság a fehérterror időszakában. — Borsodi Szemle. 1968. — Tóth Pál.: Adalékok a miskolci katonai körletparancsnokság tevékenységéhez a fehérterror időszakában (1919. november — 1920. április). — A NME Közleményei. XVII. k. Miskolc, 1970. 73—87. p. 2. Hadtörténelmi Levéltár (tovább: HL) — Kkp. ir. — 827 („T") — 920. 3. Reggeli Hirlap (tovább: RH), 1919. december 13. 4. Magyar Jövő, 1919. dec. 20.