A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MISKOLCON 313 Pedig a pártnak Miskolcon még január 10-én sincsen jelöltje. A pártvezetőség január 6-án még Peidl Gyulát jelöli a külső, Bíró Dezsőt a belső kerületbe. Időközben kiderült, hogy Bíró Győrben kíván indulni, Peidl Gyula pedig külföldön van és egyáltalán nincsen szándékában hazatérni. A pártvezetőség ezekután — január 14. — bejelenti, hogy Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét indítja a belső, Vanczák Jánost pedig a külső kerületben. A párt miskolci vezetősége és a választók a pártvezetőség jelöltjeit egyhangúlag elfogadták, de ekkor már késő volt, hiszen Peyer és Miákits január 16-án bejelentik, hogy távoznak a kormányból.

15 A szociáldemokratáknak a választásoktól való visszalépését és a kormányból való kivonulását érthető megkönnyebbüléssel fogadták mind a keresztény pártok, mind a kisgazdák, de még a liberális pártok is, akik arra számítottak, hogy a szociáldemokrata szavazatok nagy részét megszerezhetik. Jellemző a miskolci polgárság pánik hangulatára, ami a Szociáldemokrata Párt esélyei miatt január első napjaiban soraiban eluralkodott, Wittich Andornak, a Kereskedelmi és Iparkamara titkárának a borsodi Kisgazdapárt egyik vezetőjének a Miskolci Naplóban megjelent, „Polgári egységet" című vezércikke. Wittich az „egységes polgári front" kialakításának szükségességét hirdeti, mert ,, . . . ahhoz, hogy a bolsevizmus fel ne keljen újból, elsősorban polgári összetartás kell, amely acélfalként őrzi a nemzeti intelligencia uralmát. . . . Feladatunk tehát egy személyben megegyezni, és minden hazafiasán gondolkodó polgárnak ott kell lennie az urnák előtt."

16 Mint látjuk, volt tehát egy pont, ahol az egymással szemben álló klikkek, csoportok és az uralkodó osztályok különböző rétegei megtalálták az együttműködés közös platformját: ez pedig a munkásosztálytól való határtalan félelmük volt. Csakis ezen az alapon tudtak — átmenetileg és ideiglenesen — megegyezni egymással a miskolci polgári körök különböző csoportjai. A január 3-i pártközi értekezlet Az a férfiú ui. akit Wittich idézett cikkében, mint az „egységes polgári front" megteremtőjét aposztrofált, nem más, mint gr. Andrássy Gyula, a monarchia utolsó külügyminisztere, a koalíciós idők hírhedt fekete grófja, a legitimisták reménysége és legtekintélyesebb vezéregyénisége volt. Az 1920-as nemzetgyűlési választásoknak kétségkívül egyik legérdekesebb és politikailag legbonyolultabb mozzanata gr. Andrássy Gyula egyhangú jelölése és megválasztása Miskolc I. (belső) választókerületében. Andrássy megválasztásának körülményei élesen rávilágítanak azokra a súlyos pozíció és személyi konfliktusokra, amelyek január első napjaiban is teljesen lehetetlen helyzetet teremtettek a jelölések kérdésében. A keresztény-nemzetiek és a Középpárt helyi csoportjainak élén álló ambiciózus politikusok személyi perpatvarai ui. a szociáldemokraták esélyeit rendkívüli módon megnövelték Miskolcon. A Népszava 1920. januári 1.