A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon
AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MISKOLCON 309 Demeter pártonkívüliként kívánt fellépni. Jelölésüket természetesen senki sem vette komolyan. 6 1919. december közepén nagyjából porondra lépnek az 1920-as miskolci választások főszereplői. Az egyes pártok és csoportok természetesen nem egy-két emberrel kísérleteztek, hanem egyszerre több személy nevét .,futtatták" a helyi lapokban. így nem csoda, ha decemberben csak a belső kerületben 12 jelölt neve szerepelt — hosszabb vagy rövidebb ideig — a sajtó hasábjain. Mindezek ellenére a választási harc előcsatározásai a város lakosságának teljes közönye és részvétlensége mellett folytak. Az embereknek 1919 decemberében kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy Tarnay Gyula vagy Lichtenstein László lesz képviselő Miskolcon. A Miskolci Napló, amely egyébként liberális orgánumnak tekintette magát, szemrehányóan jegyzi meg: ,,A választások iránt nem látjuk a polgárság részéről azt az érdeklődést, amit méltán megérdemelne ez a parlament, hiszen a polgárságnak soha annyi oka nem volt a választásokkal törődni, mint most." 7 „Minden mellékutcának megvan Miskolcon a maga jelöltje . . ." folytatja keseregve a Miskolci Napló vezércikkírója. Ez ugyan nem volt igaz, de ennek ellenére a lap vezércikke némi fényt vetett a választási harcnak erre a szakaszára. December vége felé a szociáldemokraták is bekapcsolódtak a választási küzdelmekbe. A polgári pártoknak a külső kerületben ~~ feltéve ha a szociáldemokraták indulnak a választásokon — már eleve nem voltak esélyei. A szociáldemokraták visszalépéséig ezt a kerületet a polgári pártok nem is vették komolyan kombinációba. Miskolci, első vonalbeli jelöltek nem vállalkoztak arra, hogy a külső kerületben jelöltessék magukat, hiszen a biztos kudarc súlyos presztízsveszteséget és nem csekély anyagi áldozatot jelentett illetőleg kívánt volna. A keresztény pártoknak tehát, ha sikert akartak elérni a választásokon, legalább is a miskolci liberális polgárság egy részével valamiféle modus vivendit kellett találniuk. A Szociáldemokrata Párt részvétele a választási harcban 1919. december végén a miskolci szociáldemokrata pártszervezet teljes erővel — amennyire ezt a körülmények lehetővé tették — bekapcsolódott a választási harcba. A Szociáldemokrata Pártnak soha nem volt anynyi esélye mind a két miskolci mandátum elnyerésére, mint éppen 1920ban. Nagyon jól tudták ezt a párt országos vezetői is. 1920. január 1-én a Korona Szálló kistermében a Szociáldemokrata Párt vezetősége értekezletet tartott, ahol bejelentették a párt miskolci szervezetének újbóli megalakulását. Az értekezleten Tóth Lajos elnökölt, a pártvezetőség referátumát Szeder Ferenc titkár tartotta. Szeder javaslatára 25 tagú végrehajtó bizottságot választottak a választási harc irányítására. A pártvezetőség mindenesetre már kezdetben komoly sikert ért el