A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK TÖRTÉNETE MISKOLCON TÓTH PÁL Az 1920-as nemzetgyűlési választások története meglehetősen kevéssé tanulmányozott mozzanata történelmünknek.

1 A fehérterror tombolása közepette, 1920 január—februárjában megrendezett választások pedig több szempontból is figyelmet érdemelnek; a szavazás titkos volt, a választójogi rendelkezések lehetővé tették, hogy olyan rétegek is a választóurnákhoz járuljanak, amelyek korábban nem rendelkeztek választójoggal. A dualizmus korának nagy, hagyományos pártjai felbomlottak, és helyükbe új pártok, politikai csoportok lépnek színre. Az 1918-ig vezető politikai garnitúrát, amely teljesen lej aratta magát, új gárda váltotta fel. Ugyanakkor az ország politikai életére a fővezérség, a Horthy által irányított és csak neki engedelmeskedő különítmények túltengő hatalma vetett sötét árnyékot. És bár az antant által a Huszár-kormányra oktrojált választási rendszer kétségkívül a legdemokratikusabb, amelyet valaha is bevezettek addig Magyarországon, semmivé tette a terrornak, a katonai és közigazgatási omnipotenciának a dühöngése. Ebben a légkörben természetesen szó sem lehetett tiszta választásokról. Szervezkedési lehetőségük szinte kizárólag az ún. kereszténypártoknak volt, de a helyi közigazgatási és katonai hatóságok sok esetben ezeknek is komoly nehézségeket okoztak. Ráadásul a választások kiírására, megtartására teljesen labilis, zűrzavaros és hallatlan feszültségektől terhes időszakban került sor. A kormányzat is csak az antant nyomásának engedve szánta el magát; és az is nyilvánvaló volt, hogy a megválasztandó nemzetgyűlés legfontosabb feladata az ellenforradalmi rendszer legitimitása szempontjából kardinális jelentőségű államfő megválasztása. * Az 1920-as nemzetgyűlési választásokat megelőző politikai csatározások Miskolcon olyan elemi erővel dobták felszínre a város társadalmának súlyos belső ellentmondásait, amelyre alig volt példa a város történetében. Melyek voltak ezek az ellentmondások, és hogyan jelentkeztek? A választási küzdelmek során kiéleződtek a város vezető csoportjainak, klikkjeinek súlyos nézeteltérései, konfliktusai. A város vezetését 1918 előtt teljesen kézben tartó liberális polgári elemek, és az ellenforradalom hatalomra jutása után színre lépő, 1914 előtt csupán a „második vonalba" tar20