A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

296 t ZSADÁNYI GUIDÓ ül. Balogh Bertalanra bízták. Évente két koncertkörutat vállalt és biztosította azt is, hogy tizedrangú művészeknek nem ad pódiumot. Itt is a vándorkiállításoknál bevált elvet képviselte, vagyis magas színvonalat és elfogadható árakat.

i0 A Zeneszövetség első koncertkörút ját 1913 decemberében rendezte. Erre sikerült az ekkor már nem koncertező Hubay Jenő hegedűművészt megnyerni. A Hubay-koncert mind az öt városban nagy sikert aratott, és a rendező egyesületek sem fizettek rá a vállalkozásra. A következő sorozatot 1914 januárjában bonyolították le, melyen Wally Friedrich Hötges berlini kamaraénekesnő, Rákos Arnold hegedűművész és Heinrich Wilhelmus holland zongoravirtuóz közreműködésével.

30 Ezenkívül még egy további hangversenykörutat is rendezett, melyen Haydu István csellóművész és Zalánffy Aladár orgonaművész működött közre. Dinzl Oszkár zongorakíséretével. Balogh Bertalan nem elégedett meg az elért eredménnyel. Míg egyfelől a miskolci zenekarral Szent-Gály már Beethoven első szimfóniáját gyakorolta, addig ő már a Zeneszövetség további bővítésével foglalkozott. Bár a mellőzött hangversenyrendező vállalkozók mindent elkövettek az akció elgáncsolása érdekében. A kassai Vitéz A. könyvkereskedő cégnek sikerült elérnie, hogy a Kassai Kazinczy Kör visszalépett a számára szép sikereket jelentő hangversenyrendezéstől. Balogh Bertalan 1914 tavaszán az eredményeket ismertető körlevelet küldött további 21 városnak, Zsolnától Máramarosszigetig, és a Szövetség bővítése ügyében értekezletre hívta őket Miskolcra. Ezen az értekezleten Debrecen, Nyíregyháza, Rimaszombat, Lőcse, Máramarossziget, Munkács, Nyitra, Szolnok és Zsolna képviselői csatlakoztak a szövetséghez. Ez a csatlakozás három évadra (1914—15, 1916—17) szólt.

:u A világháború kitörése azonban ennek a szép eredményekben kecsegtető vállalkozásnak is véget vetett. A képző- és zeneművészet területén elért eredmények ismertetése után térjünk át a legszélesebb társadalmi rétegekre kiterjedő szabadoktatási munkájának ismertetésére. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a sorrend itt nem értékelést jelent, csak a kitérjedési körök szerinti csoportosítást. A programul szolgáló röpiratában ezzel még nem foglalkozott, gyakorlati közművelődési munkája során ébredt rá ennek fontosságára és mindjárt hozzá is fogott elképzelései megvalósításához. Erről a felismeréséről évekkel később így írt: „Rájöttem arra, hogy az Egyesület egész korábbi működésében semmi más nem volt, mint a társadalom intelligensebb, műveltebb és vagyonosabb rétegeit nemesen szórakoztató intézmény, holott mint közművelődési egyesületnek az lett volna a hivatása, hogy ott igyekezzék világosságot gyújtani, ahol a legnagyobb a sötétség, ahol a legnagyobb a kultúrálatlanság."

32 Az egyesület szabadoktatási tevékenysége igen kiterjedt volt. 1910től analfabéta tanfolyamokat, falusi ismeretterjesztő előadásokat, munkásgimnáziumot, népszerű főiskolát, vándor- és népkönyvtárakat létesítettek. Itt általában nem saját elképzeléseit valósította meg, hanem többé kevésbé