A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)
BALOGH BERTALAN EMLÉKEZETE 293 hozott létre. Képzőművészetünk számára felbecsülhetetlen értékű lett volna, ha folytatására sor kerül. Nagy és szép hagyományt jelent a Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítások számára is a vándortárlat, amint ezt a kiállítások egyik méltatója például állította. 23 A vándortárlat megszűnése és az első miskolci kiállítás között csaknem fél század telt el. így e nagyszerű kezdeményezés — bár hosszú idő után — de végül is hasonlóan jelentős kulturális rendezvényben talált folytatást. 2 ' 1 A vándorkiállítás vitathatatlanul országos jelentőségű ügy volt, de Balogh Bertalan zenei programja is több megyére terjedt, éppen ezért talán helyesebb lesz sorrendben ezt a szabadművelődési eredmények előtt tárgyalni. A „Magyar Nemzeti Közművelődés" c. röpiratában így körvonalazta zenei programját: 1. A zeneoktatás elősegítését olyan formán, hogy a szövetség, ül. a részes egyesületek jó magaviseletű, szegény sorsú és arra hajlammal bíró tanulók zeneoktatási és kiképzési díjait saját vagyonukból fedezzék; 2. A középiskolában a zenei irodalom, irodalomtörténet és zenei fogalmak a tanulóifjúsággal megismertessenek. 3. Szervezzünk a vidéken műkedvelő zenekarokat. 4. Rendezzük sűrűn és olcsón, tehát a közönség legszélesebb rétegei által is hozzáférhető hangversenyeket éspedig olyanokat, melyek művészi értéke minden kétségen fölül áll. 2 ° A Közművelődési Egyesület, mint az előbb már említettük, korábban is rendezett zenés matinékat és koncerteket, de csak 1904-ben került sor az egyesületi zenekar megszervezésére. Ettől kezdve a zenei rendezvények színvonala fokozatosan emelkedett. Változást hozott a városi zeneiskola 1901-ben történt megnyitása is, és főként az, hogy az iskola első igazgatója Lányi Ernő (1861—1923), az ismert zeneszerző és zenepedagógus lett, aki megalkuvás nélküli harcot folytatott a mindenfajta dilettantizmus ellen. Lányi Ernő kötelességének tartotta — az iskola mellett — a város zenei életét is fejleszteni. Balogh Bertalan zenei programjának megvalósításához mind benne, mind utódjában, Szent-Gály Gyulában is nagyszerű partnert kapott. (?—1919) 1909-ben már a 75 tagú Országos Szimfonikus Zenekar szerepelt itt. A koncertet Szent-Gály Gyula mérföldkőnek jelezte Miskolc életében és rámutatott arra, hogy már a közönség is hozzászokott az igényes produkciókhoz, s azokat csendben végig tudja hallgatni. 26 Balogh Bertalan és hűséges segítőtársa igen jó eredményeket értek el. Az 1911—12-es évadban 12 zenés matinét és egy szimfonikus hangversenyt rendeztek. A következő évadban kibővítették az egyesületi zenekart a vasgyári zenekar fúvósaival. Ez az 54 tagú együttes Kassán mutatkozott be nagy sikerrel. Többek között Schubert h-moll szimfóniáját adták elő. A siker annyira nagy volt, hogy a saját városa kulturális életét mindig Miskolc fölé helyező kassai sajtó is kénytelen volt a miskolci zenekar teljesítményét például állítani Kassa elé. 2 '
