A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

290 t ZSADÁNYI GUIDÖ kolci bank vette meg Tornyai János „Rákóczi Rodostóban" c képrét,, melyet néhány évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galéria, két jelentéktelen csend­életért, elcserélt az Országos Takarékpénztár miskolci fiókjával. 10 A vándortárlat további útja is sikeres volt. Az eredeti program közben még azzal bővült, hogy az anyagot az említett városokon kívül Debrecen­ben is bemutatták. Az első vándortárlat végeredménye az előirányzott művásárt messze meghaladta 62 ezer koronás képeladásával. Balogh Bertalan zárójelenté­sében részletesen ismertette az eredményeket és javasolta a tárlatok rend­szeresítését, az ország kerületekre osztását úgy, hogy minden kerület két évenként kapjon kiállítást. Bár a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere teljes volt, az egész sajtó teljes elismeréssel fogadta az eredményeket, nyilvánosan egyetlen disszonáns hang nem hangzott el, a várt folytatás akkor mégsem következett be. 1 ' Balogh Bertalan számára Lyka Károly a Művészetben, Kezdi Kovács László pedig a Pesti Hírlapban 18 biztosított helyet képzőművészeti elképze­léseinek kifejtésére. A Képzőművészek Egyesülete pedig népes bankettel ünnepelte a kiállítás szervezőjét. Ugyanekkor másfelől megvádolták azzal, hogy agitáció ja erőszakos volt, „letarolta" a területet, ott évtizedekig nem fognak új tárgyat eladni stb. stb. Nagyon szomorú, hogy az ellenakció mögött a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztérium művészeti osztályának vezetőjét kell keresnünk, akinek hivatali kötelessége lett volna az akció közüggyé tétele. Szmrecsá­nyi Miklós és a Műcsarnok művész tagjai ezzel szemben határozottan mel­lette foglaltak állást, így is azonban évek kellettek ahhoz, hogy az ellen­akciót leszereljék. 1 " Csak 1910-ben kerülhetett sor — a művészek ismételt sürgetésére — a második vándorkiállítás megrendezésére. A kiállítást ugyanazokban a városokban rendezték meg mint az elsőt, hogy ezzel is megcáfolják az ellenvéleményeket. A második vándorkiállítás is teljes sikert hozott. A résztvevők között ott találtuk Ferenczy Károlyt, Glatz Oszkárt, Iványi Grünwald Bélát, Kosz­ta Józsefet, Rippl-Rónai Józsefet és Szinyei Merse Pált. Miskolc számára külön érdekessége ennek a kiállításnak, hogy Szinyei Merse Pál „Domboldal" c. képe ekkor került vásárlás, Szlányi Lajos „Szé­rűskert" c. olajfestménye pedig ajándékozás útján a múzeum képtárába. A kettős siker után joggal várható volt, hogy a vándorkiállításnak most már folytatása lesz. Ezt fejezte ki Fényes Adolf is Balogh Bertalan­hoz intézett levelében. „Boldogok lennénk (nemcsak én, hanem sok-sok társam, akivel a dologról beszéltem), ha sikerülne önt valami módon állan­dóan a mi(!) ügyünkhöz kapcsolni." 20 Felmerült annak a lehetősége is, hogy Balogh Bertalant mint MÁV­tisztviselőt rendeljék be szolgálattételre a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nisztériumba és úgy lássa el a vándortárlatok irányítását. Erre azonban nem került sor. írásos adatok hiányában ma már nehéz lenne meghatározni, hogy tulajdonképpen miért nem került sor a vándortárlatok folytatására. Ezért

Next

/
Thumbnails
Contents