A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBANYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 277 ezen is rajta van a Hüttner-monogramot jelentő „H" betű. A Pesti Divatlap egyik tudósítása szerint

3

' (1845. 25. sz. 294. 1.) hg Breczenheim telkibányai porczellángyára ... a külfölddel bátran versenyre léphet, akár a csínt, akár a tartósságot tekintjük. A rosnyóit kevésbbé merem dicsérni — jegyzi meg kicsit tartózkodóan a szerző, s ez azért meglepő, mert a rozsnyói gyár készítményei nem képviselnek olyan színvonalat a magyar kőedénygyárak közt, hogy a szerző ezt éppen a telkibányaival szemben hangsúlyozza. Mayer János évtizedekig állt a telkibányai gyár szolgálatában. Nevéhez a magyar kerámiatörténet viszonylag hosszú és eseményekben gazdag évtizedei fűződnek. Alakja mindenképpen figyelemreméltó és megérdemli, hogy alaposabban, részletesebben foglalkozzunk vele. JEGYZETEK 1. Mérei Gyula: A magyar iparfejlődés 2. Wartha Vincze: Az agyagipar technológiája, Bp. 1892. 141. 1. Petrik Lajos: Adatok a magyar agyagipar történetéhez, Művészi Ipar, 1889. 13. 1. 3. OL. Bretzenheim család lt. Igazgatótanácsülési jegyzőkönyvek, 1939. aug. 29. (pag. 296) Az adatot Mihalik S. is közli a telkibányai porcelángyárról írott tanulmányában. Mihalik Sándor: Adatok a regéczi porcelángyártás történetéhez. Művészettörténeti tanulmányok, Bp. 1957. 120. 1. (Továbbiakban: Mihalik, 1956...) Az eredeti bejegyzés teljes szövege: „4

er Hüttner József, a T. Bányai Porczellán Gyár Igazgatója Ö Herczegségéhez nyújtott esedező levelében néhai Attya 's az Uradalom között 1829ik Esztendő November 23

k

án költ egygyességnél fogva őtet 's ides Anyát illetőknek ki adattatásáért esedezik. A folyamodó szolgálatival időközbe hivtelenül félbehagyni, minden jelentés nélkül más hová kötözni bátorkodván — a folyamodásban felhozott egyezkedés — mellyben foglalt köteleztetéseinek különben is eleget nem tett — reá nézve jótékony kihatását elveszitvén, e részbe az Uradalmat annak tellyesitésétől önnön tette által feloldozta egyébb eránt minthogy szolgálatját idő közbe elhagyni merészlett Miskolczról hova lakását által tette, félbe szakasztott szolgalatjának folytatása végett a maga utján vissza hozatni rendeltetik." 4. Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei. Fólia Archeologica, 1954. (VI/173—175. 1.) Továbbiakban: Mihalik, 1954. 5. Uo. 174. 1. 6. OL. Bretzenheim cs. lt. A' S. N. Pataki és Regétzi Uradalmak' Salaris DeputatualisPersonalis Statusa 1830ik Esztendőről. 141. csomó, pag. 102—109. 7. OL. Bretzenheim cs. lt. (P. 66.)IL A. 10. Protocollum sessionis... 120. csomó, (1839. márc. 6-i ig. ülés) 292—93.1. 8. Mihalik, 1956, 120—124. 1. 9. Katona Imre: Egy múlt századi keramikus munkái az Iparművészeti Múzeumban (Hüttner József) (Kézirat) 10. OL. Helytartótanács lt. Dep. Commerciale 1840 Fons. 18, pos. 79 és Helytartótanács Dep. Rev, Librorum 1840. Fons 8, pos. 7 és 7/a. 11. Mihalik, 1957, 130. 1. 12. OL. Bretzenheim cs. lt. P. 66. II. B/5 Inventáriumok összeírások. 1773—1849. 138-as csomó, 32. számozott old. 13. Divald Károly: A regéci porcelán. Magy. Mérnök és Építész-Egylet Közi. 1913. 10. sz. 4. 1. 14. OL. Bretzenheim cs. lt. P. 66. II. A/10 Protocollum sessionis... Igazgatósági ülés jkv. 1845. okt. 15. 137. pont 15. Wartha V. Az agyagipar technológiája, Bp. 1892. 138—39. 1.