A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBÁNYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 275 jegyzékeknek, melyek 1841 diki esztendő végével ki nem fizetődhettek." Bár Mayer János csak az 1843-as személyzeti jegyzékben tűnik fel, kétségtelen, hogy 1842-ben már Telkibányán van. Ezt igazolja Mihalik Sándornak az az adata is, mely szerint Mayer János 1842. február 21-én kér működési bizonyítványt a pápai tanácstól, vagyis Pápától megválva új helyre teszi át működése színhelyét. Ez az adat egyébként teljes szinkronban van a herendi masszajegyzékből adódó konklúzióinkkal. Egyik ezt feldolgozó tanulmányomból való az alábbi idézet: ,, . . . Fischert szenvedélyesen izgatták Stingl eredményei. Ennek távollétében azonban Mayertől remélte a recepturak titkainak felfedését. Mayer azonban amikor az úrkuti földdel helyettesítette a zettlitzit, Stingl eredményeitől eltérő irányba terelte Fischer próbálgatásait. Nem tudjuk, szándékosan vezette-e félre ezzel Fischert vagy maga sem volt tisztában Stingl arkánumával? Az előbbi feltételezés a valószínűbb, mert az úrkuti földdel való kísérletezés után alig néhány hónappal már mennie kell Fischer porcelángyárából." Mikor került sor erre, pontosan nem tudjuk. ,,Abból viszont, hogy 1842. október 27-én már csak közvetve jut Mayer adata Fischerig — arra következtethetünk, hogy ekkor már Mayer sem áll a herendi porcelángyár kötelékében, aki pedig a transzmissziót jelentette Stingl és Fischer között."

35 Ez, és Mihalik már idézett adata egymástól függetlenül keletkezett, sőt egymáshoz közel, vagy pontosan egy időben. Tehát három olyan adat került egymás mellé, mely a telkibányai Mayernak a herendi, illetve pápai Mayerral való azonosságát valószínűsíti. 1. Mayernak 1842-ben távoznia kellett Fischer herendi gyárából. 2. Ez év február 26-án kelt Pápán May érnek az az igazolása, melyet működése máshol történő folytatásához 21-én kért a városi tanácstól. 3. Mayer János 1842-től igazgatója, illetve előbb csak felügyelője Bretzenheim herceg telkibányai kőedény- és porcelángyárának. Alig hihető, hogy ennyi egymást kiegészítő adat két különböző személyre utalna. Ily módon sikerült Mayer János mindmáig homályban levő alakjára fényt deríteni. Annyi bizonyos — ezt Mihalik kutatásaiból tudjuk — hogy a bennünket érdeklő Mayer János nem azonos azzal a Mayer Jánossal, aki mint rézműveslegény került Magyarországra és 1810. november 25-én feleségül vette a megözvegyült Stingl Lipótné Stermenszky Katalint — Stingl Vince édesanyját. Ezzel a Mayer Jánossal egyidejűleg egy másik Mayer János is él valahol Veszprém városa, avagy megye területén. Ez a Mayer János szintén nem azonos a bennünket érdeklő Mayer Jánossal. Ugyanis míg Stingl mostohája Tirolban született, ez a másik Mayer Stájerország Eisenertz városából való. A harmadik — később a telkibányai gyárigazgató — Mayer János a csehországi Tannova-(Dannova)-ból származott át Magyarországra, s került Pápára, majd 1839-ben Stingl Vince herendi kőedénygyárába. A dannovai kőedénygyárban egyaránt készült Wedgewoodáru, finom-kőedény, sőt porcelán is. „Tannowa", olykor ,,Tannawa" jelzésű egyszerű porcelánjai eltörpülnek a cseh porcelánkészítmények remekei mellett. „Hét évtizeden át — mert állítólag 1880-ig működött — nem bírt, nem tudott feltörni a cseh nagyobb gyárak sorába" — írta róla Mihalik Sándor.

06 Mayer 1837. december 1-én került Magyarországra, de csak 1839. április 9-én kapta meg a Helytartótanácstól a letelepedési engedélyt. Közben ifi*