A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBÁNYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 263 mi tette ilyen költségessé a porcelángyártást Telkibányán? Ügy véljük, mindenekelőtt az import-nyersanyag. S itt nemcsak a különböző oxidokra gondolunk, melyeket a tárgyak díszítéséhez használtak, hanem a kaolinra is. Bár Bretzenheim ugyanúgy állítja, mint Fischer Mór Herenden, hogy tárgyait hazai alapanyagból készíti,

14 ez inkább hazafias szólam, esetleg divatos üzleti fogás. Telkibányán ugyanúgy import-kaolint használnak, mint Herenden, bár itt is, mint Telkibányán; az időközben felfedezett kaolinlelőhelyek adták az első indítékot porcelángyár alapítására. Abaúj megyében — ahová Telkibánya tartozott a múlt században — több kaolinlelőhely volt. Később ezek egyikéből — a szerencsiből — nyerte nyersanyagát a miskolci Buttkay-féle kőedénygyár is

15

. Ezen kívül — s ez sem 4. kép. Kanna, kőedény. Pápa, 1830 körül. Iparművészeti Múzeum tulajdona (Ltsz. 10. 115.)