A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KILIÁN István: Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban

226 KILIÁN ISTVÁN hősök, a ravasz, minden hájjal megkent szolga Cyprinus, aki még arra is vállalkozik, hogy magát orvosnak kiadva „meggyógyítsa" a súlyos testi és lelki betegségben szenvedő Licelinust. Ezek a motívumok természetszerűleg nem eredetiek. Klasszikus komédiaíróknál is fel lehet fedezni őket. Aristophanes Lovagok című darabjában jelenik meg a darab egyik eleme. Démos házában minden hatalmat egy új rabszolgának ad át, Paphlagonnak, a cserző vargának. Itt az Eudaemontól elvett hatalom Cyprinusé lesz. A többi komikus elem PlautustóP' vagy Terentiustól

21

', vagy a klasszikus francia komédiaírótól, Moliére-től

27 ellesett fogás. Ilyen például az alorvos motívum, amely a Botcsinálta Doktorban, vagy a Képzelt beteg című darabban kerül színre. A magyar irodalomban pedig Fazekas Ludas Matyi című elbeszélő költeményében emelkedik irodalmi rangra. A magyar iskoladráma irodalomban analógtémákat nem találunk. Köztudott, hogy ennek és az ilyen témájú, ősi, komikus elemeket őrző darabnak a maga korában alig volt értéke. Többre becsülték a tragikus témájú darabokat. Sajnálatos, hogy ezeket a vígjátékokat nem őrizték meg olyan féltő gonddal, mint a moralitások, a misztériumjátékok, a történelmi drámák vagy általában a tragikus hangvételű dialogizált művek szövegeit. A drámatéma egyes motívumaihoz azonban igyekeztünk analóg példákat keresni. A részegségnek, mint komikus elemnek a színrehozatala igen sok drámában előfordult. Nagyon valószínű, hogy a Bacchus című, bizonyára farsangkor előadott komédiák alapmotívuma a részegség. Az ismeretlen magyar szerző azonban alig használhatott olyan iskolai komédiákat, amelyekben a szerző a részegséget kipellengérezte volna. Magyar iskolai színpadon a most bemutatott darab keletkezése előtt eddig csak két Bacchus című darab ismeretes. Az egyiket 1693-ban, a másikat pedig egy évvel később, 1694-ben Egerben mutatták be.

28 Előfordul 1690-ben Pozsonyban egy úgynevezett Actio Bacchanalistica,

2

'

1 amelyről azonban határozottan nem merjük állítani, hogy a részegséget pellengérezte volna ki, hiszen a korabeli szóhasználat szerint a Bacchanália jelentése ugyanaz volt, mint ma a farsang szavunké.

M Az Actio Bacchanalistica tehát minden bizonnyal egy farsang idején előadott komikus színművet jelenthetett. A Bacchus, illetve a részegség téma sokkal gyakrabban előfordul a most bemutatandó darabunk keletkezése előtt német jezsuita színpadokon. Ilyen volt az 1572-ben Diliingenben, az 1608-ban Grazban, az 1611-ben Ingolstadtban, 1625-ben Konstanzban, az 1639-ben Grazban és Freiburgban, az 1646-ban Innsbruckban, az 1659-ben Hildesheimben bemutatott darab,

;il Nem lehetetlen, hogy ennek a darabnak a szerzője ismerte a maga korában nyilván nagyon népszerű hasonló témájú, s ma már címében sem ismert komédiákat, hiszen egy alkalommal már bebizonyítottuk, hogy a komédiánkat tartalmazó kolligátum nemzetközi jellegű:

12 Amilyen szegényes a darab előélete, annyira népszerű lett ez a téma a magyar iskolai színpadokon a XVIII. században. 1720-ban Trencsénben, 1721-ben, 1724-ben, 1726-ban, 1733-ban, 1751-ben Eperjesen, Sárospatakon 1725-ben, 1746-ban, 1750-ben, Trencsénben 1728ban, Szakolcán pedig 1731-ben, 1734-ben viszik a jezsuiták színre a Bacchus-témát.

33 Piarista iskolában 1727-ben Nyitrán, 1747-ben pedig Privigyén játszanak a diákok Actio Bacchanalisticát, amelyben nem bizonyos,