A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
KILIÁN István: Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban
222 KILIÁN ISTVÁN látorai is vagy szó szerint átvették, vagy a szöveget alig módosítva rendezték meg Kantában az abban található színjátékokat. A kantai minoriták valószínűleg az iskola alapításától kezdve mutatnak be színjátékot 11 . A nyitány a Comoedia Generális 12 , ezt követi az a drámakolligátum, amelynek egy darabját itt most közreadjuk. Az 1688 és 1738 évek közötti időkben Kantába került drámák bemutatásáról kétségeink nem lehetnek. A történeti folytonosságot a következő kolligátum biztosítja, amelyben a Kantában 1752 és az 1779. évek közötti időben bemutatott iskolai színjátékok olvashatók 13 . Ügy tűnik tehát, hogy a kantai minorita iskolában a színjátszás állandó szokássá vált. A most bemutatott komédia ennek a XVII. század végéről, a XVIII. század elejéről való drámakolligátumnak egy darabja. Sorrendben a kolligátum 7. füzete 14 . A szöveg a 80 A-tól 89 A-ig terjedő lapokon található. A Voluptas a deluso adolescente delusa (A megcsalt ifjútól megcsalt vágy) című dráma szerzőjére vonatkozóan semmi adatunk nincs. A komédiát ugyanaz a kéz írta, mint az előző füzet ,,Musa cum ministris suis" című grammatikai témájú színjátékát, A szerzőre vagy másolóra vonatkozóan azonban ott sem találtunk semmiféle adatot. Annyi azonban bizonyos, hogy magyar szerző írta ezt a darabot. A 3. scenáben (83 A) ugyanis egy rendezői utasítást találunk: „Colloquium Ungar[icum]. Rustici cognati cum Geta (Magyar nyelvű beszélgetés. Rokon parasztok Getával). A 7. scena elején ismét találtunk egy adatot arra vonatkozóan, hogy a komédiát magyar szerző írta. A részeg botladozó Famulus ugyanis „ungarice per modum intermedii" (Magyarul, a közjátékok módjára 84 B) beszél a rendezői utasítás szerint. A keletkezés idejét egészen pontosan meg tudjuk határozni. A füzet zárólapján (89 A) a dráma írásának vagy másolásának ideje olvasható l ma Martij 1720. A szerző tehát 1720 március első napján fejezte be munkáját. A füzet nyitó lapján (80 A) pedig a kantai minorita iskola könyvtári bejegyzése olvasható: ,,Conventus Cantensis 1732." (A Kantai Konvent.) A szerző vagy a másoló a sorokat számozta úgy, hogy csak egy-egy scena utolsó sorához írta a sorok számát. A szöveg módosítására a 3. scenához a szerző vagy másoló az alábbi bejegyzést írja: „Non pergit sic haec scena". (Nem megy így ez a scena, 81 B.) A 12. scena mellett pedig megjegyzi: ,,hic mutantur quaedam" (itt bizonyos dolgok megváltoznak 87 B.) Változtat azonban formailag is a darab szerkezetén. Eredetileg 2 Parsra osztotta komédiáját. E szerint az 1. Parsban 8, a 2. Parsban pedig 5 scena lett volna. A 10. scena leírása után azonban törli a 2. Parsot, s az azt követő scenák számát ráírassál az előző Pars scenáihoz igazítva folytatja. A szövegben egyébként is több-kevesebb, kisebb-nagyobb módosítást találunk. Többek között a 85 B és a 86 A lapok közé egy azonos kézzel írt kisméretű lapot befűzött a szerző vagy másoló, amelyen még a 9. scenához toldott néhány sort. A javítások többnyire másolási hibát korrigálnak. Az eredetileg két Parsra osztott darab egybevonása rendezői koncepciót takar. Ugyanaz a kéz a szövegmódosításokon túl igen részletes rendezői utasítást is ír a lapok margójára. Ezeket a megfelelő szöveghelyhez betűjellel utalja. Ezen a bőséges rendezői utasításon túl olykor még a scenák elejére is ír utasítást. A darabot a szerző, illetve a rendező tizenhárom scenára osztotta. Ere-