A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

A MISKOLCI VÁROSKÉP VÁLTOZÁSA 199 parkok védelme nem kis gondot okoz az illetékes szerveknek, összefüggő zöldsávok telepítésére és kialakítására az LKM-től délre levő területen történtek kísérletek.

3 E tanulmány teljességre nem törekedhet, mégsem hagyhat figyelmen kívül néhány a városképre pozitív és negatív tendenciát. Minden város bemutatkozását a városba vezető útvonalak (városkapu) és a pályaudvar, a pályaudvar előtti tér alkotja. Előbbiek tervszerű rendezése megkezdődött, utóbbi csaknem változatlan maradt. Előnyös változás a szigetperonok korszerű megfogalmazása. A városkép változás kategóriájába nem sorolható ugyan, de mégis említést kell e helyen is tenni, hogy az elmúlt csaknem másfél évtizedben több eredményes belső tér valósult meg, ami a belsőépítészet és művelői tevékenységének térhódítását bizonyítja. Az ötvenes évek közepétől egyre nagyobb igény a jó és ízléses portál is. Változó intenzitással és kevéssé koncentráltan sortatarozással egybekötve történik az átépítés. Kevés még az ízléses felirat a kirakatok környezetében és a fényreklámok számának növedési üteme, útvonaljellegű együttesként összhatásban való kezelésétől a városkép gyors frissítése várható. Az elmúlt két év alatt gyors ütemben épültek garázsok, amelyek többnyire kedvezőtlen városképi velejárói a tömeges lakásépítés környezetének. Egyes helyeken korszerű anyagú előregyártott garázsok is megvalósultak, de önkéntelenül adódik a kérdés, hogy a város nagyságrendje mellett szabad-e jelentős területeket áldozni e célra? Az ellentmondás nyilvánvaló az emberi környezet kulturáltsága és az egyéni igényeket kielégítő, többnyire a közösség zöldterületei rovására biztosítható, az urbanizációs ártalmak forrását jelentő garázsboyokkal összefüggésben. A városkép kulturáltságát a járdák és zöldterületek, a burkolt és művelt, valamint gondozatlan területek aránya jelentős mértékben képes kifejezésre juttatni. A múlt jelentős elmaradását e téren sem sikerült behozni, ami a gyalog közlekedő számára különösen esős időben jelent nehézséget. Célszerű kezdeményezésként indult a nagyarányú kertszövetkezet szervezés, amelynek révén a lakosság napi pihenőterülete, jó környezete és regenerálódásának feltételei biztosíthatók. Az ilyen területeken megkezdődött építkezések városképi hatása nem nevezhető egyértelműen kiegyensúlyozottnak és a célt szolgálónak. Egyes területeken tartalmi és formai megnyilvánulásában közel állnak e létesítmények az engedély nélküli építkezések színvonalához. A városok arculatát nappal és este más-más kompozíciós elvek befolyásolják. Említésre méltó még e helyen az épületek és emlékművek díszvilágítása. Kedvező benyomást nyújt a gör. keleti templom, a Palóczi utcai ref. templom és az ún. Mindszent-i templom világítása. Hiányos és az épület karakterét kellően ki nem emelő az Avasi műemlékcsoport megvilágítása. A Megyei Pártbizottság, SZOT-székház, Állami Zeneiskola, a munkásmozgalmi emlékmű, a SZOT lillafüredi üdülője és a diósgyőri vár fényeffektusai újabban szép összbenyomást nyújtanak. A város páratlan városképi adottságai közé tartozik a déli tehermentesítő útról nyíló panoráma. A kép, ami a Vargahegyről kitárul, nappal és éjjel egyaránt páratlan értékű hazai