A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
180 JOÓ TIBOR 64. Országos Levéltár. Tervtár. I. 16. 13—37-ig, a 33-as jelzetű terv. 65. Dr. Baranyai Béláné: Adatok a XVIII. századi márianosztrai pálosművészethez (Művészettörténeti Értesítő. 1957. évi évfolyam 65—76. 1.) 68, 69. 1. 66. Lásd: Éri István: „Beszámoló a nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállításáról." (Műemlékvédelem, 1961. évi 1. sz. 8. old.) 67. Lásd: Éri István idézett munkáját a 6. l.-on. 68. Lásd: Zolnay L. idézett tanulmányainak 1. oldalán közölt alaprajzot. 69. Véghseő Bertalannak mérési adataiért ezúton is köszönetet mondok. 70. A 26. alatt hivatkozott levéltári anyag. 71. A 61. alatt idézett tanulmány 422. 1. 72. A 20. alatt hivatkozott levéltári anyag 313—323. lapok. Inventarium rerum pretiosorum in ... Conventu P. Paulinorum ujhelyiensium. 73. A 20. alatt hivatkozottt levéltári anyag 352—362. lapok. Inventarium Apparamentorum et Requisitorum In Ecclesia Ujhelyiens. 74. Lásd: a 26. jegyzetet. 75. A 26. alatt hivatkozott levéltári anyag „Instrumentum Resignatorium" c. részének 383—429. tételei. 76. Idézett felszámolási anyag 358—376. lapjai. 77. Lásd a 45. sz. jegyzetet. 78. Lásd ugyanott, az adattárban közölt 1721. február 5-i igazolást. 79. Lásd az 52. sz. jegyzetben jelölt helyet. „Item S. Patris Fundatoris nostri Calasanctii (se. iconem) ad Aram Maiorem in locem Sancti Aegydii substituit." 80. Idézett munka 250—252. oldalak. 81. Rados Jenő: Magyar oltárok. (Bp. 1938.) 66. 1., CV. tábla jegyzetei. „Sátoraljaújhely. Kegyesrendi templom. Főoltár. A piaristák templomának főoltára a barokk szokott részletképzésétől szinte függetlenül alakuló díszítő motívumokból felépített Mária-oltár. Építészeti elemeinek a mindent befutó helyi flórából nőtt dísz mögül alig ébred tudatára a szemlélő. Körvonalait az övező indák és pálmaágak lángszerűen szertehajló, szeszélyes növény dísze még szaggatottabbá és bizonytalanabbá teszi. Az oltárfal félig körülöleli a menzát. Nagyméretű volutás sarokgyámjai mellett kissé ügyefogyott merev mintázású királyi szentek, valószínűleg Szent István és Szent László állanak, középen a Bold. Szűznek arany- és ezüstfonalas kelmével takart máriacelli képét látjuk. Párkánymagasságban gazdag indadíszbe ágyazott donátori címer körül a következő felírás olvasható: Hanc depingi ad laudem et glóriám Sanctissimae Trinitatis aram curavit Georgius Kőrösy Anno 1729. A retabló a maga egészében fából készült és mai átfestett állapotában is zöldes tónusú színharmóniájával kellemesen lepi meg a szemlélőt. Bájos provincializmusa amellett szól, hogy minden részletében helyi munka alkotása." 82. Emlékkönyv Lyka Károly hetvenötödik születésnapjára. (Bp. 1944.) 179. 1. 83. Emlékkönyv Lyka Károly hetvenötödik születésnapjára. (Bp. 1944.) 182. 1. Hoffman Edit „A felajánlás a szent István ábrázolásokon" c. tanulmányában: „Szent István a felajánlás mozdulatával fordul a régi oltárszekrényben lévő Mária szobor felé." „Szent László nem fegyvereit ajánlja fel Máriának, hanem egy koronát. Persze nagy szerepe van itten a szimmetriának is, mert az csak olyankor fordul elő, mikor szobra a Szent Istvánénak párdarabja. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy akkor sem a jellegzetes magyar szent korona fekszik Szent László párnáján, mert ezt valóban csak Szent István ajánlhatja fel, s evvel kifejezésre jut a felajánlás és az oltalomba ajánlás közötti nagy különbség. Példa erre a sátoraljaújhelyi piarista templom már említett főoltára 1729-ből és a kassai szemináriumi, azelőtt Ferences templom egyik kápolnájának oltára 1800 körül." 84. „Műemlékvédelem" 1969. évi 4. száma, 246. oldal. 85. Szentgyörgyi András szerzőhöz intézett 1970. január 3-i leveléből: „Szerkezeti felépítésében a barokk oltárretabló hierarchikusan tagolt felfelé." „Egy ősibb, kontemplatív monasztikus teológia atmoszférája válik érezhetővé a Strőcius-szal kötött szerződésben olvasható program nyomán. A középső emelet Aegidius képét nem ismerjük. Ha Eszterházy rendi prior generális tiltakozott a fehér habitus ellen, mint a rendi sovinizmus megnyilvánulása