A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

174 JOÖ TIBOR északra néző oldalán a szöveget folytató és személyt nem ábrázoló, de ugyancsak festett és faragott összekötő tagozat látszik. A karzat nyugati falán, keletre nézőén elhelyezve 11 apostol képét láthatjuk, 10 üléses padsor felett, ugyancsak festett és faragott díszítésekkel keretezetten. A karzat bejárata mellett, az északi falon, délre nézőén két apostol (evangélista) képével ellátott, de oldalsó keretezésében már későbbi felújítás nyomait mutató ülőszék található. A próféták képeivel ellátott dorsalék felett idézetek vannak és alattuk van az idézett forrás megjelölése. Az apostolok és evangélisták képeinél ugyancsak felül szöveget találunk, alul pedig az ábrázolt szent megnevezése, illetve az apostolsor első képe alatt chronosticonos szöveg van elhelyezve. A képek sorrendjét, szövegét és a szövegek fordítását a 10

° jegyzetben ismertetjük, itt csak a 7. képnél levő és a chronosticont is tartalmazó szöveget közöljük: Credo in Deum Patrem Omnipotentem Creatorem coeli et terrae. PetrVs PaVLVs fiDeLes neC In Morte separatl IpsI nos DoCVerVnt LegeM saLVatoris. (Hiszek a Mindenható Atya Istenben, mennynek és földnek megteremtőjében. Péter és Pál a hűségesek, a halálban sincsenek elválasztva.) A kép alján: Pau.Pa.Pintér signatura. A stallum próféta-idézetei szöveghű mondatok a Vulgatából, míg ,,az apostolképek feliratai egy régi — talán V. századig visszavezethető — apokrif hagyomány tanúi, amely szerint az úgynevezett apostoli hitvallás azért apostoli, mivel minden tézise egy-egy apostol szájából ered".

101 Ezek a tézisek adják az apostoli hitvallás szövegét. A Péter és Pál apostolok képénél levő másik szöveg chronosticonja az 1716—1717. éveket mutatja, s valószínű, hogy ez a stallumok készítésének időszaka, azonban lehetséges az is, hogy a feltüntetett időpont csak a stallumsorok áthelyezésének és átépítésének, vagy esetleg a dorsalék festésének (újrafestésének) időpontját jelöli. A stallumok ugyanis eredeti rendeltetésük (szentélypad) folytán korábban feltehetően a tipikusan szerzetesi alaprajzú templom nyújtott (14,60 m hosszú, 6,80 m széles és a nyolcszög három oldalával záródó) szentélyében voltak elhelyezve, mégpedig úgy, hogy a kevesebb elhelyezési lehetőseget nyújtó és liturgiailag „előkelőbb" evangéliumi oldalon voltak a próféták (remeték) képeivel díszített ülőhelyek, s velük szemben — az ajtónyílással stb. nem tagolt — a hosszabb oldalon az apostolok képeivel díszített stallumok. A leckeoldalon elhelyezett apostolok és evangélisták korrespondáltak az evangéliumi oldalon levő prófétákkal. A stallumok szentélybeli elhelyezésének szükségességét indokolja az is, hogy konventmiséken a szentélyben kellett elhelyezkednie a szerzetesi közösségnek. A stallumok száma kb. megfelel a sátoraljaújhelyi kolostor leggyakoribb szerzetesi létszámának is. (20-22 fő, a felosztáskor 20 fő.) Amikor a XVIII. században fokozódott a pálosok oktatói tevékenysége és a barokk újjáépítés korigényének megfelelően a szentély jelentős részét ki kívánták tölteni a több szintes — nagyszámú szoborral és faragvánnyal ékesített — főoltárral, akkor bonthatták le,