A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

172 JOÓ TIBOR 18. kép. A Remete Szent Pál oltár középrésze hogy az ismeretlen festő aritmiai Józsefet és Nikodémust turbánosan, török jelmezben festette meg." Ugyanez a könyv a kolostor ebédlőjének intarziáit emeli még ki: „Ebédlőjének 3 méter magas bejárati ajtaja egészen, valamint a terem belül íVi méter magasságban művészi intarzia. Már egyedül ennek a megtekintése is művészi élmény." A piarista háztörténet alapján'

7 ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a kápolnából alakított refektóriumot 1805-ben festették ki, majd 1807-ben készítették el az intarziás falburkolatot. A lunetták falképeinek pátoszát sokan kritizálják: Petrasovszky képei az alapokat ásó pálosok jelenlétével elkezdett történeti ciklust a diák Kossuth Lajos beíratási jelenetéig ábrázolják. Egyik sátoraljaújhelyi ismertető sem foglalkozott eddig a kiemelkedően értékesnek tekinthető stallumok ismertetésével, ábrázolásával, vagy szokatlan — orgonakarzaton való — elhelyezésük problémáival stb. A tanulmány szerzőjének korábbi cikke is

98 felhívja a figyelmet a stallumok képzőművészeti, iparművészeti értékére, jelentőségére. Az 1786. évi leltár mindössze ennyit ír róluk: ,,In Choro est Orgánum bonum octo Mutationum; penes Murum sünt undique Sedes ad Normám Stallodum adaptatae, Sanctorum Apostolorum, et Aliorum S. Imaginibus pictis exornatae; item una Sedes solida pro Organista deserviens." (A karzaton egy jó, 8 változatos orgona van; a falak körös-körül mindenfelől ülések stallumszerűen, az apostolok és