A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

166 JOÖ TIBOR Sajnos, a főoltár nem maradt meg eredeti pompájában és jellegzetesen pálos komponáltságában, mivel a szobrok nagy részét eltávolították, kicserélték és az eredeti 7 nagy szoborból csak egy szobor, Szent Mihály Arkangyal szobra, maradt meg a helyén az angyalokon kívül. Tudjuk, hogy a szobrok az 1786. évi feloszlatáskor még megvoltak. Tudomásunk van 1797ből a piaristák oltárváltoztató intézkedéseiről is, amikor a Szent Egyedről készített

79 főoltárképet eltávolították és helyébe a piarista alapító szent, Kalazanci Szent József képét festetik meg és helyezik el. A szobrok változtatásáról nincs még ekkor szó. 1804-ben a piaristák végezték el a máig is megmaradt azt az oltárképcserét, melynek során a Mária-oltárról a kegyképet a főoltárra áthelyezték, míg a Kalazanci Szent József oltárképet a leckeoldalra helyezték. Egyidejűleg kinyilvánították, hogy a templom patrónájának a Boldogságos Szűz Máriát tekintik. Szobrok cseréiéről ekkor sincs szó. Az „Adalékok Zemlén Vármegye történetéhez" c. folyóirat XIII. kötetében, 1908-ban azt írja Visegrádi János,

80 hogy ,,a főoltár középső részét két páncélba öltözött és kezében vánkoson koronát tartó szobor, két korinthusi fejezettel bíró falszalag, két csigavonal méretű kiszögelés és gazdag tagozatú párkány díszíti. Középütt a Bold. Szűznek arany és ezüst fonállal átszőtt kelmével takart celli képét láthatjuk. A kép mellett két-két ezüstlemezből készült szív dombormű van és egy a szívnek megfelelő helyen. A középső részt a felsőhöz stilizált növény indákkal kereteit gömbölyded lap kapcsolja. A lap szegélyén a következő felírást olvashatjuk: Hanc depingi ad laudem et glóriám Sanctissirnae Trinitatis aram curavit Georgius Kőrösy Anno 1729. A felírás által körülvett mezőben pajzs van és ebben, valamint efölött hátulsó lábaira támaszkodó és első jobb lábával nyílvesszőt tartó oroszlán. A felső rész szintén gazdagon díszített. Közepén a Bold. Szűznek angyalokkal körülvett képét, s csigavonalszerű párkányzata felett, kezében kardot tartó angyalszobrot láthatunk. Hogy az oltár szintén a XVII. században készült, azt a rajta levő említett felírás, amely kétségkívül megújításra vonatkozik, nyilván igazolja." A Visegrádi-idézethez több észrevételt tudunk és kell fűzni: Tudjuk, hogy a két páncélba öltözött szobor Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolja. Azt is tudjuk, hogy a kardot tartó angyalszobor Szent Mihály arkangyal szobra, de azt is joggal mondhatjuk, hogy a hivatkozott és kétségkívül megújítást kifejező tábla nem erre a főoltárra, hanem más oltárra, mégpedig minden valószínűség szerint az 1743-ban lebontott régi Szentháromság kápolna oltárára vonatkozik! Az ,,ad laudem et glóriám Sanctissirnae Trinitatis" nyilvánvalóan nem a főoltár azon korbeli tituláris szentjével —• Szent Egyeddel — kapcsolatos, hanem a Szentháromság kápolna oltárára vonatkozó ajánlás. A főoltár 172l-re készül el, nyilvánvalóan nem kellett 1729-ben megújítani! A látható változtatásoknak, szoborcseréknek sok sajátos következménye is van, s számos téves következtetést váltottak ki. így például Rados Jenő a „Magyar oltárok"

81 című alapvető művében eleve Mária oltárnak, 1729-ben készültnek minősíti és szerinte minden részletében helyi munka alkotása.