A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI ÜJKERESZTÉNYEK TÖRTÉNETÉHEZ 135 Egy jezsuita feljegyzés egyenesen az új keresztények kiűzését említi. A Thököly-szabadságharc idején Patakról elmenekült jezsuiták az egykori anabaptista kápolna felszerelésének 1683. jún. 12-én felvett leltárára nov. 21-én Szatmáron az alábbi záradékot írták: „Ezt a szent felszerelést az Anabaptisták egykori kápolnája számára szereztük be, amelyben az Anabaptisták kiűzése után németnyelvű katechezist végeztünk"

86

. Ez a kápolna, amelyet Hildebrandt nem említ, egy 1689. évi urbárium szerint akkor már elpusztult, telkét a jezsuiták egy jobbágynak adták, aki ott házat épített magának

87

. A telep elnéptelenedéséről a korabeli urbáriumokból is tájékoztatást kapunk. Ezekből egyébként az egész városnak az 1670. évi felkelés leverése utáni, főként az 1672. évi tűzvész okozta pusztulásáról és hanyatlásáról is értesülünk

88

. Az 1676. évi urbárium szerint a háborús idők pusztításai nyomán az „újkeresztény udvarban" csak tizennyolcan maradtak. Megfogyatkozásuk miatt addigi 100 Ft adójukat I. Rákóczi Ferenc 50 Ft-ra mérsékelte annak fejében, hogy a Folyó-utcában, a folyó mellett ültetett gyümölcsösüket, serfőző és „szárasztó", aszaló házukat a fejedelemnek ajándékozták. Készítményeiket továbbra is olcsóbban kellett földesuruknak eladniuk, de a korábbiaktól eltérően a másoknak számított árak csak egyhatodával.

89 Az 1687. évi urbárium ezeket írja az „Uj Keresztény Udvarról": ?j

az mely udvarban annak előtte csak Uj keresztyenek laktanak, de azok el fogytának, mostan azért csak ketten vadnak. Ezek bizonyos taxát fizettenek, mind azon által egyszeri supplica(tiojok)ra taxajok engedtetet volt ad f(loren)os. 0. De mint hogy most csak ketten vadnak melto dolgokat consider(al)asban venni, az edgyik megh nőtelen, az Udvart Jobbagy es Taxas Nemes emberek is lakjak mostan Postalkodo Hajdúk is."

90 Hasonló a helyzet 1689-ben is, de ekkor az összeírás három újkeresztényt említ: Kis Csináló Nyárádi Mihályt, Lakatos Tóbiás lakatosmestert és Kirnar Péter Kis Csinálót. Rajtuk kívül nyolc nem újkereszténynek van itt háza, akik 34 Ft taxát fizetnek az új keresztényeknek 50 Ft adójuk részbeni fedezésére. „Ezeken kivul is vannak megh itt", mégpedig hat inquilinus, házzal nem rendelkező zsellér. Az urbárium részletesen ismerteti a Curia Anabaptistarum birtokjogi helyzetét és urbariális kötelezettségeit

91

. Ezeket megismétli az 1693. évi összeírás, de négy újkeresztény lakost jegyez fel, előbbieken kívül B. Lakatos Andrást és Eoregh Lakatos Andrást, míg Kirnárról, akit Kés Csináló Péternek nevez, azt írja, hogy Horváton (Erdőhorváti?) lakik, itteni házát pedig egy jobbágy lakja. Rajtuk kívül még öt nemes és egy „juvevény Ember" lakik az udvarban.

92 Az 1698. évi uradalmi számadás az Újkeresztény Udvar jövedelmét annak pusztulása miatt nem is veszi már számba.

93 Az 1704. évi urbárium az Uj keresztények Curiája lakói sorában csak egyet említ az új keresztények közül: „Kés Csináló Péter Maga hajdú Kenyheczi seregében".

94 A XVIII. sz.-i urbáriumok már nem sorolnak fel újkeresztényeket. A Curia Anabaptistarum, Újkeresztény Udvar és az Újkeresztény pince elnevezések azonban tovább élnek és megtalálhatók még a XVIII. sz. második felének összeírásaiban is.

95