A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

116 SAÁD ANDOR Szerk. Dr. Borovszky Samu. Heves vármegye, 1909. 443. old. Sziklasírok címszó alatt. 4. Dr. Klein Gáspár: Borsod vármegye őskora. Vármegyei szociográfiák. Borsod vármegye. 1909. 4—15. old. 5. Halaváts Gyula: Kaptárkövek Budapest környékén. Arch. Ért. 1896. XVI. k. 466. old. 6. Dr. Saád Andor: A kaptárkövek védelmében. Természettudományi közlöny. 1952. dec. (12. sz.) 561—562. old 7. Dr. Saád Andor: Megoldott rejtély. Természettudományi közlöny. 1966. 9. sz. 419— 421. old. 8. Dr. Saád Andor: A kaptárkövekről. Borsodi Földrajzi Évkönyv. V. 1964. 70—78. old. 9. Dr. Saád Andor: A kaptárkövekről. Heves-megyei Múzeumok Közleményei. 1963. I. 81—88. old. 10. Dr. Saád Andor: A szomolyai kaptárkő ügyében. Észak-Magyarország. 1958. nov. 25. 11. Prof. dr. L. Armbruster: Erdbienenzucht. Der Imkerfreund. Bienenzeitung zur Wahrung und Förderung der Interessen der Bienenzüchter. Ehrenwirth Verlag. München. 25. Jahrgang. Heft. 12. (Dezember) 1970. 353—356. 12. Dr. Saád A.—Dr. Korek J.: Denkmáler der írüchmittelalterlichen Imkerei am Fuss des Bükkgebirges. Die Frage der Felsen mit Bienennischen. Acta Arch. Hung. Tom. XVII. 1965. 369—394. 13. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Nemzeti Könyvtár. 1958. 58. Ibn Ruszta tudósításai. 14. Erdélyi László: A Pannonhalmi Apátság története. Első kor. 204., 231., 239., 319., 695., 782. old. 15. Mártonffy Károly egri mérnök: Eger és környéke földtani és topographiai tekintetben, Kubinyi—Vahot: Magyarország és Erdély képekben, 1954. IV. kötet 29. old. „Az egri határ keleti oldalát vizsgálva, az Egedtől éjszak-keletnek fekszik az úgynevezett szőllőskei erdő, egyszerű vadászlakkal, közte húzódik végig az ú.n. Borbolyavölgy, Czakóvölgy és királyréti kaszálók. Ezen erdőségtől délnyugatnak fekvő szőllőhegyek között első az Afrika, Méh-hegy, Nyerges, Vidra, Nádas, Sikhegy.'" Mártonffy idézett leírásában több mint száz helynevet sorol fel, közöttük azonban a szembetűnően kiemelkedő 333 m magas Mészhegy nem szerepel. Kizártnak tartom, hogy Mártonffy ezt kihagyta volna. Leírása kifogástalan helyismeretről tesz bizonyságot. Kovács Béla, muzeológus véleménye szerint eredeti neve Mézhegy lehetett. Anyaga egyébként riolit tufa. Ebből meszet égetni nem lehet. Ugyancsak Kovács Béla. dolgozatom lektora egy másik érdekes adatot közölt velem: „Az egri káptalan Eger és Noszvaj közötti szőlőbirtokai között már a XV. században Meszeled nevű szőlőt is találunk. Ez az adat az ún. Szent-János Könyvében olvasható (Liber Sancti Johannis. — Adatok az Egri Egyházmegye történetéhez, III. füzet. Közzéteszi Kandra Kabos, Eger. 1886. 467.). A helynév minden bizonnyal nem Meszeleőt jelent, hanem inkább Méz-előt, vagy Mézelőt." A Mártonffy által jelzett Méh-hegy saját helyszíni kutatásaim alapján a ma Mészhegynek nevezett magaslatnak a Nyerges felé lejtő, kaptárköves területétől kapta eredeti nevét. Eredeti helyneveinket a magyarul nem tudó, idegen nyelvű, főleg osztrák térképező mérnökök gyakran hibásan jegyezték fel. Egy ilyen, múlt századbeli térképen többek között Nagy Égett hegy és Kis Égett hegy szerepel Nagy Eged és Kis Eged helyett. A Sirok közelében lévő Fedémes község is méhészkedésről kaphatta nevét. Fedem méhkaptárnak felel meg (Ld. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. 858. lap). 16. Eger várbs iratai B. I. 31. sz. alatt az Egri Állami Levéltárban. A borítón Kovács János irataiból felirat szerepel. Kovács János egri polgár, a kórház alapítója bécsi tartózkodása alatt úgy látszik több, a városra vonatkozó iratot lemásolt. Ebben a a másolatban a töröktől visszafoglalt Szarvaskő, Sirok és Cserépvár inventariuma szerepel, melyet 1687. dec. 12-én Fischer Mihály kamarai adminisztrátor terjesztett fel a Hofkammerhez. Az invertariumot Domonkos Jakab készítette. A minket