A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

114 SAÁD ANDOR 11. kép. Pásztorkunyhó Egerszalók ha- 12. kép. Csőszkunyhó Eger határában, tárában. Közelében kaptárfülkék Közvetlen közelében kaptárfülkék a cserépváraljai határban levő Nagykúp nevű, 16 m magas kaptárkövet is. A szomolyai csoportban így is helyrehozhatatlan kárt okoztak. Gondolnunk kell a további kutatások folyamatosságának biztosítására, ezért a jelenleg nyilvántartott kaptárkövek védetté nyilvánítása indokolt. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a természetvédelmi törvény alapján avatkozott be, mert a kúp alakú kaptárkövek, mint a riolit tufa sajátságos lepusztulási formái, nálunk ritkák. Védetté kellene nyilvánítani a szóban forgó vidéknek riolit tufához kötött egyéb arra érdemes emlékeit is. Ezek között szerepelnek a helyenként még található pásztor- és csőszkunyhók, jószágtartó karámok (11., 12., 13., 14. kép). A barlanglakások egy-két rezervátumként megőrzendő példányán kívül, mint emberi lakások felszámolandók. Közleményem célja a kaptárkő kutatások jelenlegi állásának rövid összefoglalása volt. Az etnikai vonatkozások és a barlanglakásokkal való összefüggések dolgában a kérdések tisztázása a további kutatások feladata. A fülkék rendeltetését változatlanul a táj adottságaihoz alkalmazott méhtartással magyarázom. Ez utóbbi felfogásomat az a tény is megerősíti, hogy magam is találtam Szomolyán, lombokkal jól védett, nehezen hozzáférhető igen ép fülke boltozatán több soros olyan lépmaradványokat, melyek kizárólag mézelő méhekre utalnak. JEGYZETEK 1. Bartalos Gyula: Eger vidékének történetírás előtti emlékei. Adatok az Egri Egyházmegye Történetéhez. Eger. 1866. 322—369. 2. Bartalos Gyula: Egerkörnyéki kaptárkövek. Arch. Ért. 1891. jan. 15. 3. Bartalos Gyula: Heves vármegye őskora. Magyarország vármegyéi és városai.