A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

ADATOK A KAPTÁRKÖVEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 113 10. kép. Elhagyott barlanglakás részlete. Cserépváralján hely volt már az Árpád-korban. Kacs, Noszvaj, Szomolya, Eger Árpád-kori települések mellett különösebben érvelni szükségtelen. Az említett falvak elpusztult román kori templomai azt bizonyítják, hogy azok már a XII—

XIII. században kereszténnyé lett, jelentős lélekszámú jobbágyfalvak részére épültek. Az általam tanulmányozott vidéken egyes helynevek ma is őrzik a letűnt, kiterjedten űzött méhészkedés emlékeit. Eger és Noszvaj között volt egy Méh-hegy nevű terület. Ennek nyoma néhány feljegyzésben is fennmaradt.

1

' Dr. Polánkai Zoltán, egri származású gyógyszerész említette nekem, hogy édesapja egri szőlőjében alkalmazott vincellérje és egyik munkása a Méh-hegyre is jártak dolgozni. A méhészetre utaló helynevek idővel torzítva maradtak ránk. Bajzát Izidor szomolyai lakos említette ugyancsak nekem, hogy az ő apja és nagyapja a szomolyai kaptárköves területet Kaptárnak hívta. Hallottam ezt a határrészt Kaptárvölgy néven is emlegetni. Az 1930-as években több öreg szomolyai lakos szerint a fülkékben méhészkedtek. Szóról szóra így nyilatkozott egy 80 éves cserép váraljai, analfabéta paraszt, akit 1961-ben dr. Korek József h. főigazgatóval hallgattunk ki a Csordásvölgyben ásatások idején. Ő is apjára, nagyapjára hivatkozott. Általában a méhészkedés idejével kapcsolatosan a török időket emlegették. Igaz, hogy cserépleleteink már nem nyúlnak át a török hódoltság idejére, de arra is van hiteles adat, hogy Eger környékén a méhészkedés a török hódoltság hosszú idejét is túlélte. A szóban forgó adatot Sugár István találta meg az Egri Állami Levéltárban- Nem tudjuk azonban ezt az 1687-ből származó feljegyzést bizonyossággal a sziklafülkékre is vonatkoztatni. Az okiratban szereplő három visszafoglalt vár (Sirok, Cserépvár és Szarvaskő) között Sirok és Cserépvár környékén fordulnak elő fülkék.

10 Bartalos a Sírokkal szomszédos Rozsnaki-völgyben is talált kaptárköveket, ezek azóta elpusztultak. Méhészkedhettek a Siroki-várhegy egyes fülkéjében is. A kaptárkövek sorsa idővel teljes megsemmisülés lesz. Egy részüket elpusztították, számos fülke a természeti erők hatására tűnt el. Különösen ez a sorsa a puhább riolit tufába vájt fülkéknek. Pusztulásuk megakadályozására már részben történtek intézkedések akkor, amikor 1958-ban a kaptárkövek legimpozánsabb és legtanulságosabb sorozatát, több mint 100 fülkével bányaművelés során fel akarták áldozni. Ekkor H. Szabó Béla erélyes közbenjárására a Hazafias Népfront és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa a munkálatokat letiltotta és az Országos Természetvédelmi Hivatal a szomolyai kaptárköveket 8 katasztrális hold területtel védetté nyilvánította. Ugyancsak védelemben részesítették