A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

ADATOK A KAPTÁRKÖVEK EREDETÉNEK, KORÁNAK ÉS RENDELTETÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ SAÁD ANDOR A Borsod és Heves megye riolit tufás vidékén található kaptárkövekre legelsőnek Bartalos Gyula, az egri káptalani levéltár jegyzője hívta fel a figyelmet 1886-ban.

1 Bővebben értekezett róluk az Arch. Ért. 1891. évfolyamában

2

, majd újból Heves megye monográfiájában.

3 A kaptárkő, köpűskő, vakablakoskő, ablakoskő elnevezés a néptől származik. Bartalos a kaptárkövek fülkéinek legjellemzőbb sajátságait leírta. Már ő is észrevette, hogy a még eléggé épen maradt fülkék nyílásának peremén fedőlap beillesztésére szolgáló keretkiképzés látható, ami azt bizonyítja, hogy a fülkéket egykori alkotóik és használóik befedték (1., 2., 3., 4., 5. kép). Bartalos a fülkéket kultikus rendeltetésűeknek tartotta. Szerinte urnatartó fülkék voltak és a halotthamvasztásos temetkezésnek ezen teljesen szokatlan formáját egy kelta népcsoportnak tulajdonította. Ez a kultikus felfogás évtizedekig megtámadhatatlannak látszott. Először dr. Klein Gáspár főlevéltáros és Leszih Andor múzeumigazgató módosították Bartalos elképzelését olyan módon, hogy a fülkék inkább áldozati vagy bálványtartó fülkék lehettek, és a honfoglalás során a Bükk és Mátra aljára vetődött és itt letelepedő népcsoporttal hozták kapcsolatba/' Halaváts Gyula geológus is foglalkozott a kaptárkövekkel, aki az Érd és Budakeszi határában felfedezett kaptárköveket írta le az Archeológiai Értesítőben.

5 Halaváts az általa is megfigyelt peremkiképzésre hivatkozva ugyancsak azt hangoztatta, hogy a fülkéket használatuk idején elzárták. Az eddig említett magyarázatok leggyengébb pontja az volt, hogy megbízható lelet nem szólt mellettük, sőt egyes, nagyon bizonytalan állításokon kívül idetartozó leletekre nem hivatkozhattak. Bartalos is megjegyezte, hogy a Czakó tanya melletti kaptárkövek alatt ásatva minden eredmény nélkül fejezte be munkálatait. Az 1930-as évektől kezdve felkerestem azokat a személyeket, akikről azt állították, hogy valamelyik kaptárkő tövében ásva leleteket találtak. A kérdezett személyek ezt az állítást kivétel nélkül megcáfolták. Kezdetben magam is a fülkék kultikus rendeltetésének híve voltam. Sorra vettem a finn-ugor és szláv ősvallásra vonatkozó adatokat. Több éven át gyűjtöttem a topográfiai adatokat és egy meghatározott rendszer szerint dolgoztam fel a fülkék méreteit, égtáji fekvésüket. Ezeket az adatokat korábbi közleményeim tartalmazzák.

0-1(1 Ezekből itt csak az