A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET 171 tettel, mely korának bármely hasonterjedelmű községével, városával a versenyt kiállja és ennélfogva hivatva van, hogy az országos ügyekben, mint egyik működő közeg foglalja el helyét". 1907. január 1-vel törvényhatósági rangot nyer. A századforduló táján lendületes, törekvő város. Művelődési élete: három szerény méretű középiskolából, tekintélyes főgimnáziumból áll. Emellett zeneiskolával rendelkezett. Az első magyar nőne velő intézet dicsősége is hozzákapcsolódott és az első magyar koszi nházé. Összehasonlítva az ország más városaival, elmaradt helyzetet mutat. Mindezt az Egyesületben munkálkodó miskolci polgárok szóvá is teszik. Társadalmi életében néhány egyesület ápolta a nemzeti érzületet és a kultúrát: a Miskolci Polgáregylet (1837), a Nemzeti Casino (1831), és a Borsodi Olvasókör, tisztes szerepet töltött be a Daláregylet. Miskolcon tettvágy volt, de nem sok anyagi áldozatvállalás, más városokban iskolák, közintézmények. A századforduló megyeszékhelyének sem múzeuma, sem könyvtára, sem a művelődésre alkalmas épülete nem volt. A megyeháza és városháza nagyterme nemcsak a Tekintetes Közgyűlés, hanem a kultúra otthona is volt, hasonló célokat szolgált (ezek mellett) a Korona Szálló és Képes Szálló is. Nem volt hely, ahová a kultúra kapcsolódhatott, szétszóródott, otthontalan volt. Kassa lakossága 1880-tól lassúbb emelkedésű." 1891-ben lakóinak száma 28 884 (Miskolcé 30 444, 1900-ban 41 075). Az utóbbi 40 évben a legerősebben gyarapodó városok közé tartozik — írják Kassáról. A thjf. városok között a 13. A rendezett tanácsú városokat is számbavéve megelőzték: Budapest, Szabadka, Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Pozsony, Kecskemét, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Pécs, Makó, Szentes, Brassó, Miskolc. A legrégibb időktől Kassa, mint általában minden város, az egész vidék közművelődésének székhelye, s nem volt híjával az egyes korok követelményeinek megfelelő nevelő és tanintézeteknek. Rendelkezett polgári fiú-, és leányiskolával, felsőbb leányiskolával, 2 tanítóképzővel, gimnáziummal, jogakadémiával, theológiával. Az irodalom és kultúra régi keletű lévén, a könyvtárak gyarapítására kellő gondot fordítottak. A Kassai Jogakadémia 20 000, a püspökségi könyvtár 20 000, a Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület 1872 körül 10 000 kötet könyvvel rendelkezett. A Felső-Magyarországi Múzeum 33 215 tárggyal, 12 tágas terme elégtelen volt és a milleneum emlékére Kassa városa 75 000 forintot szavazott meg múzeumi épületre. Vagy nézzük a szomszédos Egert.

6 Alig van az országnak vidéki városa — olvashatjuk — amely a tudománynak oly csarnokával dicsekedhetnék, mint az Egri Lyceum. Ez az ódon, tisztes épület közel másfél száz éve áll a város közepén, mint a város és megye szellemi középpontja. Hatalmas boltívei alatt helyet ád az elemi iskolának, a tanítóképzőnek, jogakadémiának és a theológiának. A neveléstudományban és tanügyi irodalomban is élénk a tevékenysége. Emellett reáliskola, gimnázium, felsőbb leányiskola szolgálja a művelődést.