A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

54 KEMENCZEI TIBOR ba, a Középső-Dnyészter vidékére, a román és a szovjet Moldvába, míg az utóbbi csoport déli, délkeleti irányba éreztette hatását (Banalui, Raskopanitza csoport). A Gáva csoportnak a miskolci múzeumban őrzött leletei két nagy földrajzi tájegységről származnak. Egyrészt a hegyvidékről, a Hernád és a Bodrog közti területről, másrészt az Észak-Alföldről a Tisza mentéről, s az ehhez csatlakozó alföldi jellegű Takta és Bodrogközről. Az észak-alföldi leletek azt bizonyítják, hogy a Gáva csoport népe csak a közvetlenül a Tisza menti sávot vette birtokába, attól nyugatra nem hatolt előre. A hegyvidéken a Hernád képezte a határt a Gáva csoport és a Kyjatice kultúra népe között.

12 Gávai típusú leletek az utóbib kultúra területére csak importként kerültek (Miskolc, Borsodharsány, Sajószentpéter, Aldebrő, Aggtelek). Észak—Magyarországon a pilinyi kultúra agyag és fémművességének hagyományai jelentős mértékben jelentkeznek a Gáva csoport emlékanyagában. Különösen megmutatkozik ez a Tiszakeszi-Szódadombon feltárt te]épülés leletei között. A jellegzetes, déli eredetű gávai típusú kerámia (III. t. 1—2, 6, IV. t. 10, VI. t.) mellett a benyomott pontdíszű korsó (III. t. 9— 10.) és csuportöredékek (V. t. 6.), keskeny árkoltvállú tálak és csészék cserepei (IV. t. 3., 6., 7., 8., 13., V. t. 5.) a pilinyi kultúra agyagművességének jellegzetes termékeit képviselik.

113 Részben a pilinyi kultúra közvetítésével kerülhettek a gávai típusú emlékanyagba a belül díszített csészék legidősebb darabjai is (Rátka), bár ez a kerámia forma eredetileg a lausitzi kultúra formakörébe tartozott.

m A fiatalabb korú belső díszítésű csészék (Muhi, I. t. 14.) a lausitzi és Kyjatice kultúráktól egyaránt származhatnak. A Felvidékről ez a kerámiaforma eljutott Erdély és a Bánát területére, sőt a Középső-Dny észter vidékére is.

llü K. Horedt szerint a pilinyi kultúra agyagművességétől vette át a Gáva csoport népe a kettős színű, kívül fekete, belül vörössesbarna edények készítésének szokását.

11(i Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezt az edénykészítési eljárást legelőször a kárpátmedencei halomsíros kultúra népe használta,

117 s így nem szolgálhat alapul a Gáva csoport keletkezési területének a pilinyi kultúra területén való keresésére. Nagy számban fordulnak elő a Gáva csoport Borsod megyei anyagában a síkozott peremű urnák, tálak, csészék, turbántekercses peremű tálak töredékei is (pl.: V. t. 10—11., VI. t. 5., VII. t. 12—15., VIII. t. 1., 3., 5. stb.). Ezeket a díszítésmódokat a dél-alföldi későhalomsíros néptől vette át a Pécska-késővattinai csoport népe, illetve a Gáva csoport agyagművessége Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt sem, hogy az Észak-Alföldön ebben a korban megjelent a dunántúli urnamezős kultúra egy kisebb csoportja is, amelynek kerámiaipara szintén ismerte és alkalmazta a síkozás és turbántekercses díszítést. (Mezőcsát).

118 Ugyanebbe a formakörbe tartozik egy Tiszakeszi—Szódadombról előkerült síkozott vállú korsó (I. t. 6.) és egy Hejőkürtön talált csésze (I. t. 5.).

119 Az ujjbenyomásos bordadíszű csuprok a bronzkor végének általános kerámiatípusaihoz tartoznak a Kárpát-medencében (pl.: IV. t. 9., VII. t. 6., 9., VIII. t. 9—12. stb.). A Vattina—Versec, Dubovác csoportok leletanyagában azonban nem fordulnak elő, így a csorvai, pilinyi és Berkesz—Deme-