A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor – K. VÉGH Katalin: Leletmentések és ásatások 1969-70-ben

514 KEMENCZEI T.—K. VÉGH K. zolással. A férfi sírokból kés, nyílcsúcs, fülkarika, gyűrű származik, de többségük mellékletnélküli volt. A gyermek sírok szintén nem tartalmaztak leletet. Nagy csecs (mezőcsáti j.) A községtől északra, a Sajó partján levő emelkedésen alkalomszerű homokkitermelés során csontvázat találtak. A helyszíni szemlekor az összetört csontok között csak egy későbronzkori edénytöredéket leltünk. A sír előkerüléséről Szilvási János nagycsécsi lakos értesítette múzeumunkat. Novajidrány (encsi j.) A XVIII. században épült ref. templom körül kerítésnek ásott árokban a földmunka során egy újkori koponyát, középkori cserepeket és egy hamvasztásos sírt találtak. Ez utóbbi szkítakori, egy behúzott peremű tál és bütykökkel díszített, hamvakat tartalmazó csupor tartozik hozzá. A leletek előkerüléséről Kovács Lajos ref. lelkész bejelentése révén értesültünk. Prügy (szerencsi j.) Mudri Imre prügyi lakos Zrínyi u. 12. sz. alatti házának udvarán pinceásás közben a Hallstatt B periódus végére keltezhető bronzkincs került elő. A tárgyak egy agyagurnában voltak, 130 cm mélységben. A bronzkincs tartalma a következő: 35 tokos balta, 18 karperec, 2 zabla, 2 faléra, kis bronz üst, buzogány, lófej ben végződő fokos. Sajópüspöki (ózdi j.) Gyüre László plébános arról értesítette múzeumunkat, hogy a templom előtt vízvezetékcső fektetése közben csontokra és edénytöredékekre bukkantak. A leletek a X. századból származnak, s arról tanúskodnak, hogy akkor temető volt ott. Sátoraljaújhely A Bozsva patak szabályozásánál egy agyagedényben 247 db XVII. század eleji ezüstpénzt találtak. Közöttük legértékesebb Rudolf 1605-ből és Ferdinánd 1609-ből származó tallérja. Szerencs A Kölcsey utca 18. számú ház előtt vízvezetékárok ásása közben egy szkíta bronz ;tükör nyelét, egy bronz függőt és egy pitykét találtak. A tükörnyéi szarvasalakkal díszített. A leletekről csak akkor szereztünk tudomást, mikor a lelőkörülményeket már nem lehetett megállapítani, az azonban biztosnak látszik, hogy temetkezésből kerülhettek ki. Koruk az i. e. VI. század.