A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LÖGYÓGYlTÁSA 481 Szily Kálmán: Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. Klny. a Természettudományi Közlöny 360. füzetéből. Bp. é. n. 460—463. 10. „Azon tekintetbül, hogy a hasznos baromorvosi tudománynak megtanulása időjártával mind inkább elterjedjen, és annak gyümölcsei az emberiségre nagyobb mértékben háramoltassanak; (a kovácsok közül) .. .egy kettő minden esztendőben Télen, midőn t. i. otthon műhelyeikben kevesebb foglalatosság, Boldog-Asszony hava 15-kétől kezdve tartandó oskolai Leczkékre megjelenhet a Pesthi Királyi Egyetembéli Baromorvoslás Tudománya rendes Tanítójához, Tólnay Sándorhoz ..." Kassics Ignácz: A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek Legényeit, és Tanítványait, nem külömben a Mester Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendeléseknek Kivonatai. Bécsben, 1835. 62—63. 11. Dr. Thanhoffer Lajos: Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története. Bp. 1888. 46—48. 12. Kassics: i. m. 25—26. 13. Miskolci Állami Levéltár: IV. kötet, 1793. 14. u. o. Fasc. XXV. 15. „Alább írt alázatosan referálom, hogy Folyó Holnapnak 20-ik napján Inspector Nztes Holló Jósef Űr regvisítiójára a Ns Város Majorjába ki menvén az Ns Város kovátsával Pachman János Urammal együtt hogy az Foris Ns Város kotsisa keze alatt lévő Czugjából Gatvás nevezetű Salita (?) Venius meg Döglet Lovat fent nevezet kováts által nézettetvén meg, tsak ugyan a midőn fel bontatott volna az egész tüdő el rothattatnak találtatott. Melyről adom ezen relátió levelemet. Sig. Miskóltz 27. Juny. 1796. Góts Mátyás. Miskolci Áll. Lt.: Gazdasági Dolgok 1796. 21. sz. 16. u. o. Pénztárnoki Számadás, 1798. Nró 318. 17. Tóth János idézett művében egy a Jászságban valószínűleg a XVIII. század végén írt lóorvoslási kéziratot, melynek receptjei Regiomontanus csíziójával mutatnak egyezést. Hasonló recepteket találunk a Bagó Márton által Budán 1855-ben nyomtatott csízióban, mellyel a továbbiakban részletesen foglalkozunk. 18. A Helytartótanács latin nyelvű nyomtatott leirata hivatkozik az 1799. szeptember 25-én kelt rendeletre. Hajdúböszörményből erre a következőket válaszolják :„ Alábbírtak alázatosan referályuk a Tekintetes Nemes Kerületnek, hogy itten Böszörményben a Kováts Mester emberek a Legények közül sok igyekezetünk hatására is senkit sem vehettünk arra, a ki a Barom Orvoslási mesterségtanulás végett Pestre fel menne s magát erre ajánlotta volna." Ugyanezt írják H. Szoboszló, H. Nánás és H. Dorogról is. Debreceni Állami Levéltár: Fasc. II. 1801. Nr. 6—7., 50. Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár: 1829. 171., 694—695., 699. 702. és 1671. 19. Falusi baromorvos. Kassa, 1833. Közönséges baromorvosi könyv. Kiadta egy nagytapasztalatú baromorvos. Kassán, 1836. Használják még Patikai Lukáts könyvét is: Oktatása a lovak... betegségeinek. Pesten és Budán, 1792. A > „ 20. Kolonics Szép György kovácsot becsméreli, hogy minek avatkozott a dolgába, mikor a lógyógyításhoz nem ért. Melyre Szép feleli, hogy ő már két alkalommal is gyógyított olyan lovat, melyet Kolonics rontott el. „Én igaz a Pesti K. Universitásban nem tanultam, nem is szolgáltam Diplomáér, de Ifjúságom idején 15 esztendei vándorlásaim között 2 esztendőket a Berlini Királyi Udvarban dolgozó Barom Orvos Kováts Maiszternél, mindén fizetés nélkül tsak azért, hogy az orvosi tudományban elő mehessek, az hol nem a könyvekbűi, vagy irományokbúi, hanem a minden napi tapasztalásokbúi tanultam Curámat, melyre nézve ámbár xros és garasos Receptek által Curálok is csak használjon. Én azt tartom, hogy sokkal dicséretesebb a gerjedő tüzet egy veder vízzel még kezdetben el oltani mintsem azt nagy költséggel készült és sok vízzel meg töltött vízi puskák mellett is földig le hagyni égni. Miskolci Áll. Lt.: 1837. Nró 170. "

z x . ~ 21. Soproni Múzeum S. 32. Gysz: 9149/1952. I—II. köt. rn