A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LÓGYÓGYÍTÁSA 459 „Az ki lónak az 4 lábain erret vágtam 24 xr, az kis szeblős lónak sebes vala az lába orvosságot csináltattam 20 xr, két lónak 4 erret vagttam s egy uj patkót 20 xr, egy ló betek volt három erret vágtam rajta 18 xr, két lónak szügy erret vágtam 24 xr, az lovaknak csináltattam az patikában szech (szék) inditto port 1 Rf, az bitank szürke lónak orvoslására attam kéczer orvosságokat 20 xr, az gagyas ló az első lábára sánta volt orvosságot attam 39 xr, az ki ló betek vala Crisztárt s orvosságot attam bé 1 Rf, 20 xr, az kis ló betek vala erret vágtam 18 xr, két ló betek volt 4 erret vágtam 24 xr, két lónak erret vágtam 24 xr."

w 1796-bani a város egyik lova elhullott, ennek megvizsgálására is Pachmaiszter kovácsot küldtek ki.

15 1799-ben a következő állatgyógyításokat végzi: „Gombos lónak orvosságokért s ér vágásokért 1 Rf 30 xr, 5 lónak; szája tisztítás s 4 ér vágás 54 xr, az köhögés ellen büdös kőér attam 12 xr, az sárgának két száj 4 és vágás 12 xr, két lónak szájtisztítás 36 xr, az mocskos ló s rudas betek lévén az szájokban s nyakon eret vágtam 36 xr, az csikó körmire orvosságot attam 42 xr, 6 lónak száját tisztítottam az Csődörrel együtt s 8 eret vágtam 1 Rf 36xr, az köhögés ellen) Büdös kőért fizettem 12 xr, az ló lábának orvosságot attam 14 xr, az két ló szája tisztítáts s 4 ér vágás 36 xr, négy lónak szája tisztítás s 3érvágáslRf 12 xr."

16 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kovácsok feladata volt a betegség megállapítása, a beteg ló gyógyítása, illetve ezzel kapcsolatosan az orvosságok elkészítése is. Leggyakrabban előforduló lóorvoslások: érvágás, szájtisztítás, sántítás, seb begyógyítása, széklet megindítása, a köhögés meggyógyítása. Recepteket Miskolcról nem ismerünk, korabeli kéziratos könyvek, csíziók azonban értékes adatokat tartalmaznak.

17 A Helytartótanács a baromorvoslást nemcsak 1799-ben, hanem a későbbi években is szorgalmazza. 1801-ben utasításokat küldenek a megyéknek, hogy a kovácslegényeket küldjék fel Pestre tanulni. Míg egyes megyékből rendszeresen jelentkeznek is, addig a Hajdúságból nem akad vállalkozó. 1829-ben jelentést kérnek arról, hányan tanultak baromorvoslást Zemplén megyéből.

18 A XIX. század első harmadától újabb baromorvoslással foglalkozó könyvek jelennek meg, ezekből is lehet bővebb ismereteket szerezni, egyes helyeken azonban ezt nem tartják elegendőnek, így a későbbiekben a baromorvoslást tanult és a tanjfolyamot nem végzett kovácsok között veszekedések, pereskedések is vannak.

19 Miskolcon 1826-ban Kolonics Pál és Szép György kovács azon veszekszik, hogy ki ért jobban a lovak gyógyításához. Kolonics ugyanis elpanaszolja, hogy Levandovszky Antal görög kereskedőnjek 1822—23 esztendőkben is dolgozott és a lovait kúrálta. Mivel egy lova elromlott, azt a kereskedő Szép György kovács keze alá adta, de az két hét múlva megdöglött. Ezért az őt nem akarta kifizetni, hanem azt kívánta, bizonyítsa be, hogy nem az ő hibájából döglött meg a ló. Ezután a tanács elé mentek panaszukkal, s itt javasolták njekik, hogy Szakmáry József doktor vizsgálja meg a receptet, aki azt meg is cselekedte, de nem találta veszedelmesnek.

20 Hogy a kovácsok ebben az időben rendszeresen foglalkoztak lógyógyí-