A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
SELMECZI KOVÁCS Attila: Torkos csűrök Észak-Borsodban
TORKOS CSŰRÖK ÉSZAK-BORSODBAN 441 rását, vagy szabadon hagyását (3. kép). A csűrtorok megszerkesztésében a sima oromzat, a vértelek azonban már a XIX. század második felében megjelent néhány sátortetős csűrön is (5. kép). Ez a torokszerkesztés az anyagtakarékosságra, az építőanyag változására utal. A csűrtorok két alapvető formájú megszerkesztése: a sátortető és a nyeregtető a századforduló után is állandóan váltotta egymást, az építtetők igényének megfelelően. A régi torkos csűrök tárolóhelyiségét úgy bővítették ki, hogy a két oldalt lejtő sátoros torokfedelet a földig leeresztették, és alacsony deszkafallal határolták (1. kép). Ilyen módon a csűr bejárati részénél, a torok mellett kétoldalt 1,5—2 m széles, félereszes, alacsony helyiségek alakultak ki, amelyek pelyva, törek, kézieszközök stb, tárolására voltak alkalmasak. Az újabban kőből, téglából épített torkos csűröknél is felhasználták ezt az alaprajzi, szerkesztési megoldást (6. kép). A torok mellett kiképzett tárolóhelyiségbe rendszerint a csűrfolyosó, a torok folyosója felől volt a bejárat. A torkos csűr alaprajzi bővítése a két oldalt elhelyezkedő tárolóhelyiség megtoldásával is történhetett, amikor nagyobb méretű kiegészítő helyiségek álltak elő (átlag 6—7 X 2 m). Eben az esetben a tárolóhelyiségek félereszre toldott fedélzete elérte a torok bejárati vonalát, amelyből a csűrtorok csak magassága révén emelkedett ki (3. kép). Az alaprajzi beosztás viszont világosan megmutatja a tipikus szerkesztésformát, a torok előreugró jellegét, amelyet az alapgerendák kötése is jelez (2. kép). Ha a tárolóhelyiségeket toldották meg néhány méterrel, az épület hosszanti síkjában ereszkedő félereszes fedél megakadályozta a csűrtorok oldalsó bővítését. Ugyanígy a torok bővítése kizárta a tárolóhelyiségek elülső megnyújtását. Az előforduló példák arra utalnak, hogy a torok bővítése archaikusabb megoldás. Szerkezetileg a nyújtott sátortetős torok oldalsó fedélsíkjainak leeresztése egyszerűbb volt. A nyeregtetős, egyenes oromzatú csűrtorok leeresztése már ritkábban fordult elő. 5. kép. Sátortetős torkos csűr. Görömböly. 6. kép. Téglából épített torkos csűr Vincze István felv. után. alaprajza. Á = csűrág, SZ= belvilág, T = torok, F = fiók. Arló.