A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

A GÁVA KULTÜRA LELETEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 37 8. Köröm (miskolci j.). 1969-ben a Rákóczi dombon a Gáva kultúra népének egyik települé­sén végeztünk leletmentő ásatást. Kisméretű gödörházak, tűzhelyek, göd­rök kerültek a napvilágra. A települési szint vastagsága 40—60 cm volt. Az előkerült leletanyag a Hallstatt A korszakból származik. 9. Prügy (szerencsi j.). A község északi végében, egy mocsaras állóvíztől csaknem teljesen körbefogott emelkedésen, az ún. Tökföldön a Gáva kultúra népének rég­óta ismert települése fekszik. Innen kerültek be már leletek a nyíregyházi, miskolci és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe is. 1967-ben a szántás által erősen megrongált településrészen leletmentő ásatást végez­tünk. A települési réteg legnagyobb vastagsága 80 cm volt. Alatta gödör­házak, tűzhelyek, gödrök helyezkedtek el. A talált leletanyag alapján a feltárt teleprészt a Hallstatt A periódus alatt lakták. 10. Taktabáj (szerencsi j.). Az Erdőalján először 1929-ben találtak urnasírokra, s akkor a leletek egy része a Nemzeti Múzeumba került. Ezeket Tompa Ferenc közölte is. G A lelőhelyet Patay Pál negyven év elmúltával azonosította, s útmutatása alapján 1969-ben ásatást végeztünk ott. Egy csoportban 17 urnasírt tár­tunk fel. Az ásatás eredményeképpen megállapíthattuk, hogy a Gáva kul­túra népe ott vagy igen kis temetőt létesített, vagy egy nagyobb temető­ben a sírcsoportokat jelentékeny távolság választja el egymástól. Az urná­kat tállal fedték le, a hamvak tetejére esetenként kisebb tálkákat, csészé­ket, töredékes bronz ékszereket helyeztek. Néhány sír állatcsontot is tar­talmazott. A 12. sírban talált pajzsos hátú fibula alapján a temetőt a Hall­statt A periódusra keltezhetjük. 11. Tokaj környéke (szerencsi j.). A helyi iskola tanára, majd a helytörténeti gyűjtemény vezetője, Pap Miklós hosszú évek során gyűjtötte a község környékéről származó régé­szeti anyagot, amely között több bronzkorvégi lelet is van. Pontos lelő­helyüket ma már nem lehet megállapítani. Többségük településről szár­mazhat, az ép edények esetleg temetőből kerültek ki. A leletek a követke­zőek: nagy csupor, egyik füle hiányzik, szürke. M: 17, szá: 15, fá: 10,5 cm; kétfülű csésze, fülei kiegészítettek, vállát vízszintes síkozás és bütyök dí­szíti, barna. M: 6,3, szá: 8,5 cm (II. t. 10.); csésze, füle kiegészített, vállát bütyök díszíti, barna és fekete. M: 5,6 cm; csésze, füle kiegészítés, keskeny vállát árkolás és bütyök díszíti, szürke, M: 6 cm (II. t. 13.); függőlege­sen árkolt, hosszú fül, fekete, belül barna (XII. t. 1.); belül többszörö­sen sikozott kihajló perem, barna (XII. t. 2.); domború kis vállrész ovális

Next

/
Thumbnails
Contents