A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

32 KEMENCZEI TIBOR zést tárt fel. Az egyik honfoglaláskori, míg a másik őskori sír volt. Az utób­biban zsugorított helyzetben, jobb oldalán, K—Ny-i tájolású váz feküdt. Kezei a feje elé voltak hajlítva. Térdénél egy nagy urna, annak vállánál egy csésze volt. A bal medencecsontnál átfúrt csiszolókő feküdt. A kopo­nya előtt állatcsontokat, az egykori leírás szerint marhalapocka csontot is, találtak. Az ásató a temetkezésről vázlatrajzot is készített (1. kép)/' A sír­ban talált urna a Gáva kultúra edényművességének formai jegyeit mutat­ja. A leletek (lelt. sz.: 53.295.1—3) a következők: 1. Urna, nyakát vízszintes, vállát függőleges árkolás és hosszú bütykök díszítik. Egyfülű, kívül fekete, belül barna színű. M: 31, szá: 22,5, iá: 1,2 cm; 2. Csésze, pereme a fül felett felmagasodik. M: 7,9, szá: 13—15 cm; 3. Fenőkő, egyik vége átfúrt. H: 18,8 sz: 2,8 cm (2. kép). Ugyancsak Gálffy Ignác szódadombi ásatásából származónak tüntet fel a múzeum régi leltárkönyve egy későbronzkorra jellemző bögrét. Színe barnásszürke, M: 7, szá: 10,5 cm (I. t. 3.) Lelt. sz.: 53.592.2. A Szódadombon a kutatásokat Tompa Ferenc folytatta, bronzkorvégi lelet azonban ásatásaiból nem került elő. Ujabb feltárásra 1964-ben került sor. A Szódadombnak a Tiszagát felé eső részénél lévő tanyaépületek kö­zött homokbányát nyitottak, s a homokkitermelés során későbronzkori település maradványai kerültek elő. A leletmentő ásatás itt négy korszak emlékeit tárta fel: korabronzkori, a hatvani kultúrához tartozó település­részletet, a halomsíros és Gáva kultúra telepleleteit, valamint szarmata gödröket. A lelőhely jelölése: Szódadomb 2. Az 1. lelőhelyen a bodrogszer­dahelyi csoport néhány csontvázas sírját, a halomsíros kultúra egy ham­vasztásos temetkezését, s szarmata telepleleteket tártunk fel. A 2. lelőhely­től 80 m-re nyugatra a 3. számú lelőhelyen silógödrök ásásakor találtak a Gáva kultúra leleteire. Itt is településnyomokat hozott a felszínre az ása­tás. A 4. számú szódadombi lelőhely a korabronzkori teli telep, míg az 5. számú helyen a felszínen gyűjtöttünk a Gáva kultúrába tartozó edénytöre­dékeket. Az 1964-ben a Szódadombon végzett ásatáskor a 2. számú lelőhelyen (3. kép) a Gáva kultúra emlékanyaga csak kevés számban került a felszínre. Edénytöredékek szórványosan a feltárt tíz szelvény közül a III— V., VII— X. szelvények második-harmadik ásónyomában jelentkeztek. A te­lepjelenségeket mindössze négy kisebb gödör képviselte. Az előkerült ke­rámiaanyag jellegzetes darabjai a következőek: A III. szelvény 20—50 cm közötti réteg leletei: árkolt vállú, nyakú, bütyökdíszes urna töredékei. Szí­ne kívül fekete, belül barna (III. t. 1—2.); víszintes vonalkázással díszített nyaktöredék, barna (III. t. 5.); kissé kihajló peremrész belső oldalán bü­työkkel (III. t. 3.). A IV. szelvény 20—50 cm között kerültek elő: kihajló peremrész, bar­na (III. t. 4.); árkolt vállú, nyakú, bütyökdíszes urna oldalrésze, kívül feke­te, belül barna (III. t. 6.). A IV/a gödör leletei: kihajló peremű nyakrész, kívül szürke, belül bar­na (III. t. 7.); domború, árkolt vállrész, kívül fekete, belül barna (III. t. 8.). A VH/b gödör csak néhány egyenes peremű oldalrészt tartalmazott.

Next

/
Thumbnails
Contents