A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

268 ZÁDOR TIBOR Nem csoda, hogy ilyen nagyszerű teljesítmények után a zenekart Debrecenbe hívták meg, ahol 1943. április 10-én az Arany Bika szálló dísztermében hangversenyt adott a Zenekedvelők Körének rendezésében. Az idény egyetlen zenekari hangversenye nagy közönséget vonzott s az egybegyűlt hallgatóság valóban szép zenei élményben részesült. A szerencsésen összeállított műsort a diósgyőri zenészek tehetségesen tolmácsolták. A debrecenieknek különösen Kodály: Marosszéki táncok c. műve tetszett, de valamennyi szám előadása komoly művészi élményt jelentett. A budapesti stúdióban A zenekar a háborús nélkülözések ellenére kitűnő formát mutatott fel. Az első háború alatti tespedéssel szemben nagyszerű virágzás jellemzi a második világháború alatti időszakot. Harmadik virágzásának tetőpontját akkor érte el a zenekar, amikor 1943. nyarán a Magyar Rádió részéről arra kérték fel, hogy Budapest I. műsorán az egész ország számára adjon hangversenyt. A zenekar készségesen eleget tett ennek a kitüntető meghívásnak és a rádióban történt szereplése alkalmával is nagy művészi felkészültséget és tudást mutatott fel. Ezt a lehetőséget arra is felhasználták, hogy a budapesti testvérgyár dolgozói részére a MÁVAG Kultúrházban hangversenyt adjanak, amelynek szintén nagy erkölcsi és közönségsikere volt. 1943. nyarán a zenekar magasszínvonalú játéka teljesítőképességének határát érte el. Mind az országos versenyen, mind a Budapesti Rádióban nyújtott nagyszerű játéka bizonyságot tett arról, hogy a vasgyári zenekar a zenei műveltség terjesztése terén országos viszonylatban is előkelő helyet vívott ki magának. Természetesen ezek mellett a nagyzenekari hangversenyek mellett nagy számban akadtak kisebb rendezvények, amelyeken vagy az egész zenekar, vagy különböző összeállítású együttesek szerepeltek. Az Irodalmi Egyesület rendezvényein igen nívós zeneszámok szerepeltek. Ezek közül kiemelkedett az a műsoros est, amelyen Kaveczky Ferenc hegedűművész, a zenekar volt tagja, aki Diósgyőrvasgyárból indult el és a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a kolozsvári operának lett elsőhegedűse, Gyurkovics Mária énekművésznővel együtt lépett fel. A vasgyáriak jóleső érzéssel tapasztalták, hogy a fiatal művész nem szakította meg kapcsolatait régi barátaival és tudásával sok gyönyörűséget szerzett hallgatóságának. A zenekari tagok felének kiválása A zenekar újabb virágzásának tetőpontján azonban olyan sajnálatos esemény következett be, amilyenre a zenekar eddigi történetében nem volt példa s ami véget vetett ennek a hatalmas fejlődésnek. Ezek a művészi teljesítmények fárasztó és kitartó munkát igényeltek mind a karnagy, mind