A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

262 ZÁDOR TIBOR molyabb anyagi áldozatok árán egy erőteljesebb, fiatalabb karmestert alkalmazott volna. Az új karmesternél sem a tehetséggel, hanem az egészségi állapottal volt baj

; ami a zenekar hanyatlásához hozzájárult. Hoppé Jenő 1933—1940 Hoppé Jenő karnagy, zeneszerző 1894-ben Budapesten született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán, majd magánúton Hoppé Rezsőnél és Sztanko Bélánál folytatta. Az első világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be, orosz fogságba esett, ahonnan csak hét és fél évi távollét után, 1921. novemberében került haza. Ezután mint színházi karmester működött Kecskeméten, Szolnokon, Budapesten, Szegeden, végül Miskolcon. Innen 1933-ban került a vasgyári zenekar élére. Zeneszerzéssel is foglalkozott, szerzeményei: Magyar rapszódia, Keleti tánc, Spanyol tánc, Balett keringő, Fel a fejjel stb. a magyar rádió műsorán is szerepeltek"

2 Balett-szvitjét a rádió zenekara Melles vezényletével 1933. június 20-án adta elő. Működésével magyarázható, hogy a könnyűzenének volt a híve s műsorait is főleg ilyen művekből állította össze. Negyvenéves volt, amikor a zenekar élére került, de a hosszú hadifogság évei testi erejét nagyon megviselték. Az aprólékos finomságok kidolgozására már nehezen tudott összpontosítani, inkább a forma betartását szorgalmazta. Voltak fellángolásai, amikor egy-egy igényesebb művel is megbirkózott a zenekar. A 30-as években a Diósgyőrvasgyári Túrán Irodalmi Egyesület komoly értékű irodalmi esteket rendezett évenként 3—4 alkalommal. Ilyenkor mindig műsoron voltak zeneszámok is. Így az egyik alkalommal Hoppé vezényletével előadták Beethoven V. szimfóniáját, majd az újabb magyar műzene kezdeményezéseként Dohnányi Ernő: Rurália Hungarica c. művéből adtak elő részleteket. Bemutatták Székely—Bertha: Magyar rapszódiá-ját is, amely szintén a Rurália Hungarica-hoz hasonló kezdeményezés volt. Az irodalmi esteken részben kamarazenekari, vagy szóló, részben nagyzenekari előadásban műsoron voltak Bach, Hándel, Beethoven, Mozart, Haydn, Wagner, Liszt, Grieg, Schubert, Csajkovszkij, Bizet, Brahms, Gounod, Puccini, Mascagni, Huber, Hubay, Dohnányi, Vecsey, Kodály stb. alkotásai.

83 Hoppé működése alatt több jólsikerült operettelőadást kísért a zenekar, Lehár: Mosoly ország-át, Ábrahám Pál: Viktória-ját. Hoppé nem hagyott fel a zeneszerzéssel sem. Az egyik helyi szerzőnek, Jablonovszky Ferencnek: Vilmos huszárok című háromfelvonásos operettjét megzenésítette, amit a vasgyári műkedvelők bemutattak.

84 Hoppé 1938. nyara óta gyakran betegeskedett, majd betegségének súlyosbodása miatt karmesteri tisztét tovább betölteni nem tudta, s 1940. elején elhunyt. A zenekar vezetését átmenetileg Csarba Gyula vette át, aki 1937. óta, amikor Mohila a perecesi zenekar vezetését átvette, a karmesterhelyettesi teendőket végezte.